A magyar agrárkereskedelem tíz évvel a csatlakozás után

A tanulmány az Európai Unióval folytatott magyar agrárkereskedelem változó mintáit elemzi a tízéves csatlakozási évforduló tükrében. Az elemzést a leíró statisztikákon túlmenően a megnyilvánuló komparatív előnyök és a terméktérkép módszereivel végezzük 2001–2012 között. Az eredmények szerint az Európai Unió részaránya a hazai agrárkereskedelemből 85-90%-ra nőtt a csatlakozás után, ezen felül az agrárexport közel háromszorosára, az agrárimport pedig közel négyszeresére növekedett. Magyarország legfontosabb agrárexport-célpiacai a vizsgált időszakban Németország, Románia, Szlovákia, Olaszország és Ausztria voltak, míg a legtöbb agrártermék Németországból, Lengyelországból, Hollandiából, Szlovákiából és Ausztriából érkezett. Az Európai Unióval folytatott hazai agrárkereskedelem értékének közel kétharmada származott a fenti országokból 2012-ben. A magyar agrárexportban kiemelkedően fontos szerepe van a gabonaféléknek, a húsoknak, az olajos növényeknek, az élelmiszer-ipari melléktermékeknek és a zöldség-gyümölcs készítményeknek: összesített piaci részesedésük mindkét vizsgált időszakban meghaladta az 50%-ot, az élelmiszer-ipari melléktermékek, hústermékek, tejtermékek, egyéb készételek és gabonakészítmények összesített részesedése az EU-ból származó agrárimportban pedig 43-45% között mozgott 2001–2012 között. A megnyilvánuló komparatív előnyök módszere alapján végzett elemzések rávilágítanak, hogy összesen három termékcsoport (élő állatok, gabonafélék, élelmiszeripari melléktermékek) rendelkezett minden vizsgált időszakban megnyilvánuló komparatív előnnyel 24 termékcsoportból. Az is bizonyítást nyert, hogy 2001–2003- ról 2010–2012-re 18 termékcsoport megnyilvánuló komparatív előnyei csökkentek, utalva ezzel a komparatív előnyök és ezzel a versenypozíciók romlására. Az eredmények szerint továbbá azon termékcsoportok száma, amelyekből hazánk megnyilvánuló komparatív előnnyel rendelkezett és exportált is, csökkent a csatlakozás után, míg a komparatív hátránnyal bíró és importált termékek aránya nőtt. Különösen kedvezőtlen tendencia, hogy a hazai agrárexportot vezető termékek közül a csatlakozás után a gabonafélék és a melléktermékek kivételével a többi termékcsoport elveszítette komparatív előnyeit. ---------------------- The article analyses the changing patterns of Hungarian agri-food trade with the European Union (EU) at the tenth anniversary of EU accession. Besides descriptive statistics, the methods of revealed comparative advantages and product mapping are used for the period 2001-2012. The share of the European Union in national agri-food trade increased to 85-90% after accession, while agri-food exports increased by three times and agri-food imports by four times. The main agri-food export partners were Germany, Romania, Slovakia, Italy and Austria in the period analysed, while most agrifood products were imported from Germany, Poland, the Netherlands, Slovakia and Austria. Two thirds of the value of national agri-food trade came from countries listed above. On the one hand, the major products in Hungarian agri-food exports were cereals, meat, oil seeds, residues and preparations of fruits and vegetables – their overall share was above 50% in all periods analysed. On the other hand, Hungary mainly imported residues, meat, milk, other foodstuff and cereal preparations, altogether giving 43-45% of national agri-food trade coming from the EU in 2001-2012. The results on revealed comparative advantages suggest that it is only live animals, cereals and residues out of 24 product groups that have comparative advantages in all the years analysed. It is also proven that 18 product groups experienced a decrease in comparative advantages from 2001-2003 to 2010-2012, indicating a deterioration of competitive positions. The results also suggest that the number of product groups both obtaining comparative advantages (disadvantages) and having a net exporter (importer) position has decreased (increased) after accession. The trend is even worse if we take into account that besides cereals and residues, all major product groups leading national agri-food exports lost their comparative advantages