Árelemzés a magyarországi sertésintegrációban

Jelen vizsgálatban több hazai és nyugat-európai heti élősertés-értékesítési ár összehasonlításával mutatjuk be az ágazaton belüli integráció előnyeit. A rendszerváltást követően a magyar mezőgazdaságban lezajlott privatizáció következtében megszűntek a korábbi vertikális integrációk és a sertéságazatot is a teljes széttagolódás jellemezte. A sertéstartók sorra számolták fel állományaikat, aminek eredményeként a sertéslétszám a rendszerváltás előtti 8 millió darabról egy év alatt 5,9 millió darabra esett vissza. A probléma megoldására az ágazatban integrációs célokat fogalmazott meg a szaktárca. A termelői csoportokról szóló 85/2002.(IX.18.) FVM rendelet rendelkezett az integrációs folyamatok beindításáról. Ennek hatására 2003-ban Magyarországon sorra alakultak a termelői csoportok, ezek egyike volt az alföldi Sertés Értékesítő és beszerző mezőgazdasági Szövetkezet. Napjainkban megállapítható, hogy Európa vezető sertéstartó országaiban a sikeres sertéstartás záloga az integráció megléte a teljes vertikumban. Hazánkban az ilyen szabályozottság hiánya hátrányt jelent a magyar sertéshús versenyképességében. Ezért a kutatásban azt vizsgáltuk, hogy a meglévő integrációk, ezen belül az „alföldi Sertés Integráció” milyen előnyt tud biztosítani tagjainak, figyelembe véve az árak változásait és hosszú távú kiszámíthatóságát. A fentieket az alábbi módszerekkel kívánjuk alátámasztani: – A vizsgálat alapját egy 8 éves távlatra kiterjedő heti szintű árelemzés adta, négy piacot figyelembe véve (magyar szabadpiac, alföldi Sertés, német ZMP, Holland) ennek során volatilitás, variációs koefficiens és szezonalitás vizsgálatot alkalmaztunk. Az eredmények elemzése alapján megállapítható, hogy a szövetkezés konkrét, számszerűen kimutatható előnyökkel jár az árelemzés szempontjából. Jól látható, hogy az integrációt alkalmazó piaci csatornák jóval kiegyensúlyozottabbak, ebből adódóan a tervezhetőség is jelentősebb. Ezek alapján vélhető, hogy a hazai sertéságazat egyik kitörési pontja az integráció kiterjesztése lehet. -------------------- In this study, we would like to present the benefits of integration within the industry by comparing several domestic and Western European weekly sales prices. It can be clearly seen that, following the fall of Communism, the former vertical integration was terminated as a result of privatization in Hungarian agriculture. The pork sector was also characterized by total fragmentation. As a result, the number of pigs decreased, resulting in a drop of 5.9 million units from the 8 million units before the change over. In order to remedy the problem, the ministry has set integration goals in the sector. Decree 85/2002 (IX.18.) On producer groups provided for the initiation of integration processes. As a result, producer groups were formed in Hungary in 2003, one of which was the Alföldi Pork Sales and Purchasing Agricultural Cooperative. Nowadays it can be stated that in the leading pig-breeding countries of Europe the integration of the whole vertical is the key to successful pig farming. In Hungary, this lack of regulation is a major drawback to the competitiveness of Hungarian pork. Therefore, in the research we investigated the benefits of existing integrations in the Alföldi Sertés Szövetkezet, taking into account price fluctuations and long-term predictability. We want to support the above with the following methods: - The analysis was based on a weekly price analysis covering an 8-year horizon, taking into account four markets (Hungarian Free Market, Alföld Pigs, German ZMP, Holland). Based on the analysis of the results, it can be concluded that the co-operation has concrete quantifiable benefits in terms of price analysis. It can be clearly seen that market channels employing integration are much more balanced, and consequently more predictable. Based on these, it can be suggested that one of the breakout points of the Hungarian pork sector may be the extension of integration