A MAGYAR ÖKOTERMELÉS ÁTTEKINTÉSE

A hazai ökológiai gazdálkodás növekedési pályára állt az ezredforduló táján, de 2004-től a vállalkozások számának és az ökológiai művelés alá vont területek nagyságának növekedési mértéke csökkent, majd visszaesés következett be. Az ökológiai termelést végző vállalkozások nagy része jó adottságokkal rendelkező nagygazdaság, amelyek párhuzamos termelést folytatnak, és olyan elkötelezett kisvállalkozás, amelyek gazdasági súlya nem jelentős. Egyes rossz adottságú gazdaságok földjeiket átállítják ökológiai státuszra, a támogatás végett. A műve-lési ágak között nagyobb a gyep (rét, legelő, 53,6%) és alacsonyabb a szántó (26,4%) aránya. A gyepterületek könnyen átminősíthetők ökológiai területté, vi-szont gazdasági értékük nem jelentős. A vetésszerkezetben a gabonafélék (49,8%), a takarmánynövények (26,4%) és az olajos növények (19,3%) a meghatározók. Az állattartásban a szarvasmarha- és juhtartás jelentős. A sertés szerepe nem nagy. Az ökológiai állattartásba vont állatok száma az ország állatállományához képest szinte jelentéktelen. Az ökológiai gazdálkodásban olcsóbb takarmányt előállítani, mint állatot tenyészteni, ezért a hazai számosállatlétszám nem jelentős, így a talajok szerves trágyával való ellátása kérdésessé válik. A hazai ökológiai gazdálkodás exportközpontú, a hazai piac szűk. A termelők többsége a német nyelvterületű országok (Ausztria, Németország, Svájc) részére termelt. Stabil piaci kapcsolatok nem minden esetben alakultak ki, mivel a hazai termékek többsége feldolgozatlan gabonafélékből és takarmányokból áll, amelyek könnyen helyettesíthetők. A feldolgozott termékek aránya elenyésző a termékszerkezetben. A nyugat-európai ökológiai piacokat jellemző élesedő verseny mindenképpen válaszra készteti a termelőket és a kereskedőket. - Domestic organic farming embarked on a course of major growth at the turn of the millennium. Since 2004 the number of farms and the growth rate of the size of organic farm land have decreased, followed by recession. The majority of organic farms are either big farms with good quality lands and managing parallel production or committed small farms with insignificant economic impact. Some farmers retooled their bad quality lands to organic production in order to receive subsidies. The ratio of grass (53.6%) is higher and that of arable land (26.4%) is lower than in agricultural production. Grass lands are easily converted to organic land but their economic value is not significant. In crop structure, cereals (49.8%), oil plants (19.3%), and fodder plants (26.4%) are dominant. Like the agricultural production characteristic of Hungary, cereals and oil plants have the greatest economic importance in crop structure. Cattle and sheep are significant in animal husbandry. The role of pork is not great. The production of fodder plants is cheaper than animal husbandry, therefore the number of livestock is not significant. As a result, the necessary supply of organic dung for soils becomes doubtful. Hungarian organic farming is export oriented and the domestic market is small. The majority of organic farmers produce for German-speaking countries (Germany, Switzerland, and Austria). Few stable partner relationships were established in the organic trade, because the majority of export products consist of unprocessed cereals and fodder plants which can be easily substituted. The ratio of processed, “hungaricum” products is insignificant in the product structure. There is sharp competition in West European organic markets, requiring a response from Hungarian producers and trader