Fogyasztói tudatosság feltáró vizsgálata élelmiszervásárlás és felhasználás esetében

One of the key issues of conscious food consumption behaviour is how individuals relate to the food they buy and consume, how they try to optimise this process to produce as little waste as possible. Food waste means that you is throw food in the trashbin that could have been avoided with just a little care. Food waste can occur at any and all stages of the food chain: during production and transport, at the retailers and in our own households. In developing countries, due to the lack of appropriate technology, food waste is mostly generated in the fields, after harvesting and during processing, while in developed countries, including Hungary, 40% of food waste is generated in households. This massive food waste is a global challenge. According to the UN Food and Agriculture Organization (FAO), around one third of all food produced is wasted before it reaches the consumer's table. Investigating the behavioural patterns behind food waste in domestic households, NEBIH researchers identified income, age, education and place of residence as the most important sociodemographic factors. According to our hypothesis consumer awareness during the purchase decision making process is less noticeable in the amount of food purchased and consumed. Far more people talk about awareness in consumer purchase decisions than actually make them in practice. In this study, results of an exploratory research are introduced about the correlation between food purchases and consumer awareness through in-depth interviews. The introduced results serve as a basis for a future quantitative research that could provide a more detailed picture of consumers' conscious food purchasing and consumption behaviour.A tudatos élelmiszerfogyasztói magatartás egyik kulcskérdése, hogy az egyén miképpen viszonyul a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerhez, hogyan próbálja ezt a folyamatot úgy optimalizálni, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termelje. Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan ételt dobunk ki a kukába, amelynek hulladékká válása csupán egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Az élelmiszerhulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden és bármely állomásán: a kitermelés és a szállítás közben, az áruházakban és a saját háztartásainkban is. A fejlődő országokban a megfelelő technológia hiánya miatt nagy részben a földeken, az aratást követően és ezután feldolgozás alatt keletkezik a legtöbb élelmiszer hulladék, viszont ezzel szemben a fejlett országokban így Magyarországon is az élelmiszer hulladék 40%-a háztartásokban keletkezik. Ez az óriási mértékű élelmiszer pazarlás globális kihívást jelent. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az előállított élelmiszereknek körülbelül egyharmada kárba vész mielőtt a termelőtől a fogyasztó asztalára jutna. A hazai háztartások élelmiszer pazarlása mögött rejlő viselkedési mintákat keresve a Nébih kutatói a jövedelmet, az életkort, az iskolai végzettséget és lakóhelyet azonosították a legfontosabb szociodemográfiai tényezőknek. Feltételezésünk szerint a fogyasztói tudatosság a vásárlások alkalmával a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerek mennyiségén kevésbé érezhető. Sokkal többen hangoztatják a tudatosságot fogyasztói döntések során, mint amennyien a gyakorlatban azt meg is teszik. Jelen munkánkban egy feltáró kutatás keretében az élelmiszervásárlás és a fogyasztói tudatosság kapcsolatát vizsgáljuk mélyinterjúk segítségével. A leírt eredmények megalapoznak egy jövőbeni kvantitatív kutatást, mely részletesebb képet nyújthat a fogyasztók tudatos élelmiszervásárlási és fogyasztási magatartásáról