A gazdaság egyensúlyának és növekedésének elemzése az IS-LM görbék segítségével

A gazdaság egyensúlyi helyzetét, az egyensúly megvalósulásának illetve megvalósításának lehetőségét, feltételeit kívánjuk áttekinteni, vizsgálni. A karakterisztikus, meghatározó elméleti irányzatok gazdaságról alkotott modelljei alapfeltevéseikben és meghatározó elemeikben egyaránt nagyon lényeges különbségeket, differenciákat mutatnak. Különösen jelentősek a közöttük észlelhető eltérések az egyensúly kialakulásának feltételei, mechanizmusai, valamint fennmaradásának valószínűsége és stabilitása tekintetében. Nagyon sokszínű a kép abból a szempontból is, hogy mely szférákra kiterjedően (csak a reálgazdaságra, vagy reál és a monetáris viszonyok komplexumára) értelmezik-e az egyensúlyt, illetve milyen hosszúságú periódust tartanak szükségesnek annak kialakulásához. A közgazdasági elmélet fejlődése során jellemzően mindenkor a tapasztalt, az adott periódusban éppen legkiélezettebb ellentmondásokra, problémákra koncentráltak művelői, azokra kerestek megoldást, ajánlottak gyógymódot. Ha azután egy-egy ilyen javallt “kezelés” során, illetve azt követően — mintegy a gyógyszerek “mellékhatásaként”, vagy akár a kúrától teljesen függetlenül - újabb zavarok jelentkeztek, akkor az újabb diagnózis megfogalmazói, az új receptek alkotói mindenekelőtt az előző “kezelés” elméleti alapjait és eszközeit minősítették sarlatánságnak, kidolgozóit és megvalósítóit pedig laikusoknak. Többnyire még a (részleges) eredmények sem tették visszafogottabbá az “értékelést”. (Ez a mentalitás természetesen a tudomány, a gazdaság, a társadalom más területein sem kuriózum. A közgazdaságtan tekintetében azonban - annak erőteljes politikai kötődései, a vagyoni helyzetet, az életszínvonalat érintő hatásai miatt - ez az attitűd az átlagosnál sokkalta jellemzőbb. A választópolgárok megnyerése érdekében a mindenkori ellenzék erősen hangsúlyozza, hogy a működő kormány által elkövetett gazdaságpolitikai hibák, negatívumok az ő hatalomra jutásuk esetén nem ismétlődnek meg, az ő irányításuk mellett a gazdaság gyors ütemű fejlődése és az életszínvonal dinamikus növekedése valósul meg.) Egy jellegzetes ismétlődés, ciklikusság is szembeötlik a közgazdasági eszme fejlődése során. Néhány - az állam érdemi gazdasági jelenlétével jellemezhető évtized után - a kormányzati interveniálás tagadása, a gazdaság egészséges és spontán önfejlődésének hangsúlyozása válik egyre gyakoribbá a médiában. Eszerint az előző periódus súlyos anomáliái a “félrekezelés” következményei, az állami interveniálás akadályozza a gazdaság öngyógyító képességét. Szerintük a gazdaság természetes reakciói sokkal gyorsabban és fájdalommentesen győznék le az esetleges zavarokat, szüntetnék meg a káros hatásokat. Ezzel ellentétben a kormányzatok “éjjeli őr” szerepkörét hozó liberális periódusok folyamán viszont azok a hangok erősödnek fel a politikai zsurnalisztikában- és csatlakozik ehhez a szakirodalom egyre több jeles képviselője is -, melyek szerint korlátozni kell a vak piaci erők romboló hatását, meg kell akadályozni a termelési erőforrások egy részének elfecsérlését, az állampolgárok érdekében ki kell feszíteni, meg kell erősíteni a szociális védőhálót. Az előzőek miatt nem lenne szerencsés teljesen eltekinteni tanulmányunkban a fontosabb eszmetörténeti vonatkozásoktól. Ezek figyelembevétele azért is szükségesnek látszik, mert miközben a közgazdaságtan mai “fő áramlata” igyekszik integrálni a különböző teoretikus alapon megfogalmazott sokféle tételt, összefüggést, bizonyos mértékig át is fogalmazza, át is alakítja azokat. Az “összecsiszolás”, összehangolás elengedhetetlen mozzanat egy komplex, szerves elmélet kialakítási folyamatában. Autentikus gondolkodók szerint azonban néha az összecsiszolás során olyan mértékű átalakítás valósul meg, amely már a hamisítás határát súrolja, vagy át is lépi azt. A jelentősebb összefüggések eredeti, eszmetörténeti vonatkozásainak tisztázása1 egyúttal a fő áramlat gondolati építkezésének kritikai bemutatását is szolgálja. A tárgykörünket képező IS-LM rendszer gazdaságpolitikai eszközrendszerként, alapmodellként történő felfogása, értelmezése, megjelenítése a közgazdaságtan mai fő áramlatának gondolati rendszerén alapul, a napjainkban széleskörűen elfogadott tételek, törvényszerűségek bázisán elemzi az állami beavatkozás hatását, az általa megindított mechanizmusokat. E területen is szükséges azonban ki- illetve visszatérni az egyes irányzatok speciális feltételeihez, összefüggéseihez, mivel azok érdemben javíthatják a mutatkozó gazdasági zavarok természetének megértését, jelentősen gazdagíthatják a különböző problémák megoldásánál használható eszközök arzenálját. A kifejtendő gondolatok, gazdasági mechanizmusok megértéséhez szükségesek színvonalas mikroökonómiai és bizonyos alapvető makrogazdasági ismeretek. Azok számára, akik régebben foglalkoztak ilyen előtanulmányokkal, az 1.1. és 1.2. alfejezetekben rövid áttekintést adunk a tárgyalást megkönnyítő legfontosabb összefüggésekről