A juhászati ágazat változásainak fejlődéskövető vizsgálata

Az állattenyésztési ágazatok közül az 1960-as, ’80-as évek óta a juhászat mutatja a legkisebb változást. Betudható ez egyrészt a termelés szerkezet merev jellegének így pl. másként nem hasznosítható gyepterületek, meglévő épületek, másrészt a szakismeret hiányának, hiszen tudvalévő, hogy a juh állomány döntő hányada a kistermelők (egyéni gazdaságok) tulajdonában van. Ezen állományok nagysága gazdaságonként nem éri el a nyáj méretet sem. Az általunk vizsgált gazdáknál maximum 60 db, 2006-ban 24-26 db juh volt gazdaságonként. Ekkora nagyságrendnél nem térül meg a szaktudás és nem valósítható meg az intenzív tartás, termelés sem jövedelmezően, továbbá nem gazdálkodható ki a korszerű gép beruházás sem, melyre támogatás kapható. A fennmaradás érdekében a jövőben a magyar juhászat előtt két út áll. Az egyik, az állományméret gazdaságos szintre történő növelése mellett megvalósított az Unió piaci igényeit kielégítő fajtaváltás. A másik az őshonos fajták hagyományos, extenzív tartása által, biotermeléssel, minőségi termékek előállítása, melyhez olyan mértékű Uniós támogatás jár, mellyel az ágazat nyereségessé tehető. Amennyiben egyik sem valósul meg, úgy az ágazat visszafejlődése mellett annak megszűnésével kell számolni