Nemzetközi Rendészeti Figyelő II.

This time we give an insight into the topics of the international law enforcement literature, which are the current issues of law enforcement administration, protection of public order and public safety, and law enforcement. Among these is the methodology of action defined as a police monopoly on violence, which the Anglo-Saxon concept interprets as the nationalization of violence. A lot of attention falls to one of the most sensitive stages of law enforcement, the investigation of suspects, and in particular the procedural and psychological aspects of interrogations. Another area worth noting is the the forgery of travel documents, the concealment of identity, which not only makes it more difficult to combat illegal migration, but is often an instrument of serious crimes such as human trafficking, criminal organization or terrorism. We are dealing with the consequences of the rise of digital data, which on the one hand makes it easier to establish identity and, on the other hand, raises barriers to data protection. We can learn about application plans for artificial intelligence that can provide a promising perspective on predictive law enforcement tactics focused on crime prevention. A recurring theme is the comparison of military and police culture, the observation of the convergence of two inherently different threat response strategies. One of the targets of police intelligence is the uncovering of prostitution, especially with regard to trap situation created by undercover investigators, which need to be revised both in terms of constitutionality and violation of the principles of fair trial. No less exciting is to examine how the methodology of effective and non-violent policing could be further enriched so that good solutions can also be included in police training.Ez alkalommal a nemzetközi rendészeti szakirodalomnak azokba a témaköreibe adunk betekintést, amelyek a rendészeti igazgatás, a közrend és a közbiztonság védelme, illetve a bűnüldözés aktuális vitakérdései. Ezek sorába illeszkedik a rendőrség erőszak-monopóliumaként meghatározott intézkedési módszertan, amit az angolszász felfogás inkább az erőszak államosításaként értelmez. Igen sok figyelem vetül a bűnüldözés egyik legérzékenyebb szakaszára, a gyanúsítottak elleni vizsgálatra, különösen pedig a kihallgatások eljárásjogi és lélektani vonatkozásaira. Ugyancsak figyelmet érdemlő terület az úti okmányok hamisítása, a személyazonosság elfedése, ami nem csupán az illegális migráció elleni küzdelmet nehezíti, de gyakran eszközcselekménye olyan súlyos deliktumoknak, mint az embercsempészés, a bűnszervezet létrehozása vagy a terrorizmus. Találkozunk a digitális adatok térnyerésének következményeivel, ami egyfelől a személyazonosság megállapítását könnyíti meg, másfelől viszont az adatvédelem útjába gördít akadályokat. Megismerkedünk a mesterséges intelligencia olyan alkalmazási terveivel, amelyek a prediktív, bűnmegelőzésre koncentráló rendészeti taktikának adhatnak ígéretes perspektívát. Visszatérő tematika a katonai és a rendőrségi kultúra összehasonlítása, a két, eredendően eltérő veszélyelhárítási stratégia konvergenciájának megfigyelése. A rendőrség titkosszolgálati felderítésének egyik célpontja a prostitúció leleplezése, különös tekintettel a fedett nyomozók által létrehozott csapdahelyzetekre, amelyek alkotmányossági szempontból és a tisztességes eljárás elveinek sérelme tekintetében is revízióra szorulnak. Nem kevésbé izgalmas annak vizsgálata, hogy az eredményes és erőszakkerülő rendészeti intézkedések módszertanát hogyan lehetne továbbgazdagítani akként, hogy a jó megoldások helyet kapjanak a rendőrképzésben is