Korunk fő fejlődési tendenciái az élelmiszer-termelésben, különös tekintettel az állati termékekre

A szerző több prognózist közöl, amelyek az állati termékek iránti megnövekedett kereslet várható mértékét körvonalazzák, egyúttal bemutatja a szükséges növényi többletbiomassza-igényt is, amely a következő évtizedekben várható, és amelynek célja egyrészt az emberi élelmiszer-ellátás biztosítása, másrészt a növekvő állatállomány takarmányigényének kielégítése, külön feltüntetve a bioüzemanyag-ipar várható növekvő igényeit is, amennyiben a jelenlegi technológiákat nem váltják fel alapvetően újak. A szerző foglalkozik a különböző állattenyésztési ágazatok egymáshoz viszonyított egységnyi termék előállítására vonatkozó erőforrásigényével és az azzal együtt járó környezeti komplex lábnyommal is, összefoglalva az Egyesült Királyságban, az USA-ban és az OECD-országokban végzett és a saját tanulmányok legfontosabb eredményeit. Az intenzív állattenyésztési árutermelési rendszerek, amelyek nagy termőképességű növényfajtákat és nagy termelőképességű állatpopulációkat tartanak a rendszerben, a jövőben még nagyobb szerepet játszanak, különösen a baromfi- és a sertéshústermelésben, a tejtermelésben és a zárt rendszerű haltenyésztésben, mert ezek a rendszerek használják fel a leghatékonyabban a különböző erőforrásokat (takarmány, víz, termőföld), és a környezeti lábnyom is utóbbi rendszerekben a legkisebb egységnyi mennyiségű előállított állati termékre vonatkoztatva. A klímaváltozás húsz éven belül különösen az extenzív legeltetésre alapozott (3 milliárd ha) területen csökkenti mintegy 50%-kal az állatitermék-előállítást. A megújuló vízkészletekkel gazdálkodó, öntözésre alkalmas területek vagy azzá tehető régiók szerepe minden korábbi időszaknál fontosabb lesz a jövő élelmiszer-termelésében, erre a szempontra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani Magyarországnak is. Alapvetően új komplex vízstratégia szükséges, következetesen érvényesítve a szakmai szempontokat. ---------------------------- Forecasts concerning the magnitude of increases in animal protein and meat demand are summarised, in association with the possible quantities of additional plant biomass required in the next 20 years to cover the needs of food, feed and biofuel on a global scale. The problem of the diminishing availability of the main resources such as land and fresh water are tackled. The constant decreasing trend of natural sea and freshwater fish catches, increasing the need to enhance intensive aquaculture production, is considered. The efficiencies of various animal production sectors (poultry, pork, beef, mutton), milk and eggs, and their environmental footprints are compared, summarising the most important research results concerning UK, USA, OECD and our own evaluations. Intensive systems using highly productive plant and animal populations will play an even more important role in the future especially in poultry, pig, milk and aquaculture production systems being efficient users of resources (feed, water, land) and having smaller environmental footprint per unit of product. Present climate change trends, if they continue, will mostly affect regions with extensive pastoral animal production systems (3 billion ha); here reduction in product output will be close to 50% within 20 years. Those regions where irrigation is possible, and especially those where renewable fresh water resources are available, will play an exceptionally important role in agriculture in the future. Hungary has significant reserves in respect of the latter, therefore much more has to be done to rethink the whole national complex freshwater management strategy