Kínai és magyar szakközépiskolás diákok matematika iránti attitűdje = Attitude towards mathematics among Chinese and Hungarian secondary school students

A vizsgálat kínai és magyar diákok matematikához és matematika órához való hozzáállását tárta fel 234 (128 pekingi és 106 budapesti első és második osztályos) szakközépiskolás diák részvételével. Alapjául egy SCHOENFELD (1989) által kifejlesztett kérdőív szolgált, mely a tantárgyhoz való hozzáállást hat szempont alapján vizsgálta (siker és kudarc attribúciója; a diákok matematikával és matematikaórával kapcsolatos nézetei; az iskolai matematikára, angolra és társadalomtudományokra vonatkozó látásmód; a geometria természetéről vallott nézetek; motiváció; a teljesítményre és a matematikából való jó szereplés fontosságára vonatkozó adatok). Az eredmények statisztikailag igazoltan mutatnak rá a vizsgált területen belüli különbségekre, elsősorban az erőfeszítés (kínai mintában szerepe a teljesítményben meghatározóbb), a motiváció (magyar mintában fontosabb a büntetéstől való félelem és a tanulás kötelező volta), valamint a családi támogatottság tekintetében (kínai mintában mindkét szülő érdekelt a gyermek teljesítményében, valamint a matematikai teljesítményt több tényező bonyolult együtt járása határozza meg). Az eredmények segíthetnek a matematika hatékonyabb oktatásának megszervezésében, illetőleg a Magyarországon tanuló kínai gyermekekkel való hatékony pedagógiai bánásmód megtervezésében. | In recent decades, intercultural psychologists and educators have paid increasing attention to the East Asian cultures, mostly focusing on knowing and understanding their education successes and revealing the cultural and social factors that cause these results. Despite of much research on Chinese–American comparison, just a few investigations compare China to another, non-american country, especially to Hungary. One of my purposes was to attempt to fill this gap and broaden the literature in this subject. The goal of this study was to explore mathematical beliefs and behaviors among 128 Chinese and 106 Hungarian Grade 10–11 vocational secondary school students. Their mathematical attitude was investigated with a questionnaire – developed by SCHOENFELD (1989) – containing 70 closed questions in 6 sections: attributions of success and failure; perception of mathematics and school practice; student’s views of school mathematics, English and social studies; the views of the nature of geometry; motivation; and personal and scholastic performance and motivational data. The findings show important cultural differences in the field of effort (more important for the Chinese students), motivation (negative motivation, like fear of serious consequences of low achievement in mathematics is more significant among the Hungarian students) and family support (in the Chinese sample it was considered more important that both parents are interested in the performance of their child). These results can help to organize Hungarian math teaching and education in a more effective way, furthermore to support the Chinese students in Hungary