Csalás a középiskolában = Academic cheating in Hungarian high schools

Kérdőíves vizsgálatunk célja az volt, hogy magyar középiskolások (N = 236; F = 96, L = 140) körében feltárjuk az egyéni, szituatív, interperszonális és kulturális értékekkel kapcsolatos tényezők hatását az önbevalláson alapuló egyéni és kollaboratív iskolai csalásra. Mindemellett a felmért változók segítségével feltérképeztük azokat a tényezőket is, amelyek hatással vannak a tanulmányi átlagra. A használt kérdőívek validitásának tesztelése után az egyéni csalás kapcsán három változó közvetlen hatását különítettük el: a) a csalással szembeni attitűdökét, b) a csalás elkövetésével együttjáró lelkiismeret-furdalásét és c) a tanulmányi átlagét. A kollaboratív csalás esetén kapott modellben öt tényező közvetlen hatása jelent meg: a) a csalással szembeni attitűdöké, b) a tanulmányi átlagé, c) a tudás megszerzésére irányuló intrinzik motívációé, d) a külső regulációs extrinzik motivációé és e) az észlelt csoportkohézióé. Mindkét esetben meghatároztunk közvetett tényezőket is, melyek a fent bemutatott közvetlen változókon keresztül hatnak a csalásra. A feltárt modellek lehetőséget adnak arra, hogy a magyar kulturális és oktatási közegben le tudjuk írni a szakirodalomban korábban feltárt individuális és szituatív tényezők hatásmechanizmusát. | The purpose of this questionnaire study was to explore the effect of individual, situational, interpersonal and value-related factors on Hungarian high school students’ (N = 236, M = 96, F = 140) individual and collaborative self-reported cheating behavior. Furthermore, it was aimed to measure the impact of the examined variables on the grade point average (GPA). After the validation of the questionnaires, three variables had direct impact on individual cheating: a) attitudes towards cheating, b) guilt after cheating, and c) GPA. In the case of collaborative cheating five direct effects were found: a) attitudes towards cheating, b) GPA, c) intrinsic motivation concerning acquisition of knowledge, d) external motivation of regulation, and e) perceived group cohesion. In the case of both models either direct or indirect predictors of cheating were examined. These models can provide information concerning the role of previously identified individual and situational variables in the Hungarian educational and cultural context