Orvosi pályaszocializáció a hallgatók boncolással kapcsolatos élményeinek tükrében. Szakirodalmi áttekintés = The effect of experiences with dissection on medical students’ professional development

A holttestekkel, boncolással kapcsolatos tapasztalatok a megfelelő orvosi attitűd kialakulásában játszott szerepük miatt döntőnek bizonyulnak a medikusok professzionalizációjában. Az itt szerzett élmények beavatási rítusnak (Gennep, 1960) is tekinthetők, melynek következtében a laikus látásmód átalakul egy szakértőibb, tudományosabb szemléletmóddá. Hogy ezek az élmények sajátosságukból adódóan gyakorta jelentenek stresszforrást vagy szorongást a hallgatók számára, az szinte magától értetődő, mégis az érzelmi hatásokkal egyáltalán nem vagy csak alig foglalkozott eddig az orvosképzés, a hallgatókat magukra hagyva a megküzdésben. Bizonyítékok szólnak amellett, hogy a feldolgozás sikeressége a megfelelő pályaszocializáció segítője, de ugyanakkor hátráltatója is lehet. A boncolással kapcsolatos élmények feltérképezése, hatásainak megértése és a szakirodalomban gyakran nem egyértelműfogalmak tisztázása hozzájárulhat ahhoz, hogy a pályaszocializáció folyamatát megfelelő módszerekkel segíteni tudjuk, és nyíltabbá tegyük e tárgyaknak – a korszerű, tudományos ismeretek átadása mellett – egy nagyon fontos feladatát, a humanista értékek közvetítésén keresztül az orvos–beteg kapcsolat optimalizálását. Jelen írásunk célja a témában megjelent fontosabb szakirodalom áttekintése, a potenciális kutatási irányok ismertetése. | The experiences of medical students from dissecting room are decisive in their professional development. The human cadaver dissection has great importance as an educational tool in technical and emotional training having the function – as an rite du passage (Gennep, 1960) – to develop the appropriate medical attitude, helping students in transition from the laic approach to the scientific one. These experiences often produce anxiety or stress, which are considered normal reactions to such exposures but coping with these emotional states could be difficult for some students. Several studies reported that the way of coping has an important role in medical socialization; however, it could also be a risk factor for mental health or even for effective doctor–patient relationship. The sufficient exploration of students’ emotional and cognitive reactions and the proper understanding of this process could help the development of innovative strategies in education helping to fulfill a very important objective of these subjects: to mediate humanistic values. Our purpose with this review article is to present the most important research findings in this topic