Műtrágyázás hatása a mákra (Papaver somniferum L.) karbonátos homoktalajon

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén beállított NPK-műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 1998-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a mák fejlődésére, termésére és elemfelvételére, valamint a talaj AL-oldható PK-tartalmának változására. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen meszes, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A N-adagot megosztva, felét ősszel, a másik felét tavasszal fejtrágyaként, a PK-műtrágyát ősszel, szántás előtt szórtuk ki. A levonható főbb tanulságok: – A kontrollon mért 0,22 t/ha magtermést az NP-trágyázás átlagosan megkétszerezte, míg a kiegészítő K-trágyázással közel 3-szorosára emelkedett. Hasonló módon és arányban nőtt a tok és a szalma tömege az NPK-trágyázással. A mák igényelte a talaj AL-oldható P2O5- és K2O-tartalmának 150–200 mg/kg értékre való növelését a szántott rétegben. – Az NP-szinteken megemelkedett a szárban és részben a tokban a N-, S-, P- és Sr-, valamint visszaesett a Zn-tartalom. A K-trágyázással nőtt a K- és mérséklődött a Sr-koncentráció. Az NP-trágyázás serkentette a N, P, Sr, Zn és Cu elemek beépülését a magban, gátolta viszont a Zn és B felvételét. A K–Sr antagonizmus helyett K–Sr szinergizmus volt ugyanitt megfigyelhető. – A mag N, P, Mn, Zn és Cu, a tok K, S, B és Na, a szár Ca és Sr elemekben volt a leggazdagabb. A kis termés elemfelvétele is kicsi maradt. Az ún. fajlagos elemtartalma 73 kg N, 23 kg P (53 kg P2O5), 92 kg K (110 kg K2O), 92 kg Ca (129 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO) mennyiséget tett ki a kísérlet átlagában. – A szaktanácsadásban, a tervezett termés elemszükségletének számításakor továbbra is mérvadónak tekintjük az általunk korábban közölt 100–40–120 = N–P2O5–K2O kg/t mag + melléktermésre javasolt fajlagos irányszámokat. | The effect of mineral fertilization on the development, yield and element uptake of poppy and on the AL-soluble PK content of the soil was investigated in 1998 in the 28th year of a long-term NPK mineral fertilization experiment set up on calcareous sandy soil at the Experimental Station of RISSAC in Őrbottyán. The soil was poorly supplied with macronutrients (NPK), while the ploughed layer contained 1% CaCO3 and 1% humus, with pH(H2O) 7.3 and pH(KCl) 7.0 on average. The subsoil was strongly calcareous, with 5–10% clay content. The groundwater depth was 8–10 m and the area was drought sensitive. The P (0, 60 and 120 kg P2O5/ha/year) and K fertilizers (0, 40, 80, 120 and 160 kg K2O/ha/year from 1971–1989 and 0, 100, 200, 300 and 400 kg from 1990) were applied in autumn prior to ploughing, together with half the N rate (0, 80, 160 kg N/ha/year), while the remaining N was applied in spring. The fertilizers were given in the form of 25% calcium ammonium nitrate, 18% superphosphate and 50% potassium chloride. The main conclusions were as follows: – The 0.22 t/ha seed yield recorded in the control was doubled on average by NP fertilization, while the addition of K fertilizers almost tripled the yield. NPK fertilization caused similar increases in the capsule and straw mass. Poppy required values of 150–200 mg/kg AL-soluble P2O5 and K2O in the ploughed soil layer. – Averaged over the NP levels there was a rise in the N, S, P and Sr contents in the stem and in part in the capsule, while the Zn content declined. K fertilization led to an increase in the K concentration and a decrease in that of Sr. NP fertilization stimulated the incorporation of N, P, Sr, Zn and Cu into the seed, but inhibited the uptake of Zn and B. Instead of K–Sr antagonism, K–Sr synergism was observed in the seed. – The highest element contents were observed for N, P, Mn, Zn and Cu in the seed, for K, S, B and Na in the capsule and for Ca and Sr in the stem. The low yield was associated with low nutrient uptake. The specific element contents were 73 kg N, 23 kg P (53 kg P2O5), 92 kg K (110 kg K2O), 92 kg Ca (129 kg CaO) and 15 kg Mg (25 kg MgO), averaged over the whole experiment. – When calculating the nutrient requirements for the planned yield, the specific guidelines of 100–40–120 kg N–P2O5–K2O/t seed + by-products previously reported can still be recommended