A hatalmi szerkezet dinamikája, a túlfűtöttség és annak térbeli megjelenése Kínában

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy milyen rendszerszerű következményei vannak a beruházások dinamikája szempontjából a külső sokkhatáshoz alkalmazkodó állami beavatkozásnak az átalakuló kínai gazdaságban. Az elemzés időtartama a globális válságot megelőző és követő időszak. A beruházások dinamikáját egy összehasonlító pártállami modell koncepciója keretében értelmezzük. Rámutat unk arra, hogy a beruházások túlfutását a párt, az állam és a gazdaság döntéshozói közötti függőségi és érdekérvényesítési viszonyokból alakult pártállami hatalmi háló, s az abban keletkező szerkezeti motivációk okozzák. Megállapítjuk, hogy ezek a sajátoss ágok a sokkhatás (a globális válság) után az erőteljesebb állami beavatkozások következtében intenzívebbé válnak. Az intenzitás mértéke a hatalmi eloszlás egyenlőtlenségeihez igazodik, az elosztás térbeli, illetve tulajdonbeli prioritásai szerint maga is e gyenlőtlenül alakul. Azok a szerkezeti sajátosságok, amelyek a beruházások túlfutását, s ezzel a gazdaság túlfűtöttségét okozzák, a pártállami rendszer átalakulása során továbbra is érvényesülnek, sőt a piaci szereplők állami prioritásokhoz történő alkalma zkodása következtében felerősödnek. Elemzésünk ennek tükrében számos számszerű következtetésre ad lehetőséget. Bemutatjuk, hogy a külső sokkhatáshoz történő alkalmazkodás a rutinszerű magatartások intenzitását, és vele a gazdasági túlfűtöttség mértékét növ eli. Azt is bizonyítjuk, hogy a pártállami háló önhasonló szerkezeti és működési sajátosságai következtében a gazdasági túlfűtöttség nem csak országos, hanem tartományi szinten is kimutatható. Bemutatjuk továbbá, hogy a túlfűtöttség azokban a térségekben a legerősebb, amelyeket az állami beavatkozás preferál. Rámutatunk arra is, hogy a pártállam átalakulása folyamán a túlfűtöttség mértékének időszakos kilengései és a háló aktivitásának átmeneti megnövekedései összefüggenek; valamint arra, hogy a beruházások kilengései, azok felfutásai és lecsengései mögött a különböző tulajdonformájú vállalatok részéről eltérő magatartásformák fedezhetők fel