Homokpusztagyepek természetvédelmi restaurációja a talaj-nitrogén immobilizációjával. 3. Mikrobiális biomassza C és N, ásványi N értékek alakulása a 2000–2002. évek között

Felhagyott homoki szántók természetes regenerációjának felgyorsítása érdekében különböző szénforrásokat alkalmaztunk a talaj-nitrogén mikrobiális immobilizációjának elősegítésére. Azt vizsgáltuk, hogy a kezelések hatással vannak-e a talajok mikrobiális biomasszájára és a talaj felvehető N-tartalmának alakulására. A Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpháza mellett egy felhagyott tanyán 3 területen (Bt = buckatető, Bk = buckaköz, R = rét) végeztük a kísérleteket. Szénforrás- ként kristálycukrot, valamint keményfa fűrészpor és faforgács keverékét alkalmaztuk többszöri ismétlésben a vegetációs időszakok alatt. A szénforrás-kezelések hatására a felvehető nitrogén, különösen a NO3⎯-N mennyisége szignifikánsan lecsökkent a talajban közvetlenül mérve és a kihelyezett ioncserélő műgyanta tesztekben egyaránt az R és Bk területen, a Bt területen csak az ioncserélő teszt mutatott szignifikáns kezeléshatást. A mikrobiális biomassza C és N az R és Bk területen szignifikánsan nagyobb lett a szénforrás-kezelés hatására, a Bt területen csak a mikrobiális C mutatott növekedést. A szénforrás-kezelések hatékonysága a különböző években és azon belül eltérő időszakokban változó volt. A mikrobiális biomassza áprilisban általában kisebb volt, mint májusban és szeptemberben. A talaj NO3⎯ -N-tartalma szeptemberben volt a legnagyobb. A cukor és fűrészpor együttes alkalmazásával a talaj felvehető N-tartalma, és a N-felvehetőség eredményesen csökkenthető , ami a természetvédelmi restauráció során a N-igényes gyomok visszaszorulását és a természetes gyepi fajok térnyerését segítheti elő, illetve felgyorsíthatja ezt a folyamatot