Magyarország talajainak vízraktározó képessége

A Kárpát-medence, benne Magyarország, különösen pedig a Magyar Alföld vízkészletei (lehulló csapadék, felszíni és felszín alatti vízkészletek) korlátozottak, s ebből a nem növekvő (sőt, esetleg csökkenő) készletből kell az egyre nagyobb, s egyre sokoldalúbbá váló társadalmi igényeket kielégíteni. Még nagyobb problémát jelent azonban, hogy a szűkös vízkészletek is igen nagy tér- és időbeni változékonyságot mutatnak. Ilyen körülmények között gazdasági és környezeti szempontból egyaránt megkülönböztetett jelentősége van a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak, elsősorban a talaj vízraktározó képességének. A szerző és munkatársai ezek jellemzésére alkottak kvantitatív határértékekkel jellemzett kategória-rendszert, szerkesztették meg a kategóriák 1:100 000 méretarányú térképét, s dolgoztak ki módszert azok részletes nagyméretarányú térképezésére. Adataink alapján megállapítottuk, hogy Magyarország legnagyobb kapacitású potenciális természetes víztározója a talaj, amelybe optimális esetben az éves csapadék közel kétharmada beleférne! (teljes vízkapacitás, VKT ≈ 50%); ennek jelentős hányada tározódhatna a talajban (szabadföldi vízkapacitás, VKsz), mégpedig - közel felében - a növény által felvehető formában (hasznosítható vízkészlet, DV). A potenciális tározó kapacitás nyújtotta lehetőség azonban csak viszonylag ritkán realizálódhat az alábbi okok miatt: - vízraktározó tér vízzel telítettsége („tele üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó fagyott réteg („befagyott üveg effektus”); - beszivárgást megakadályozó víz át nem eresztő, vagy igen kis vízvezető képességű réteg a talaj felszínén vagy felszín közelben („ledugaszolt üveg effektus”); - a talaj gyenge víztartó képessége („lyukas edény effektus”). A talaj ezek miatt gyakran okozza vagy fokozza a szeszélyes időjárás kedvezőtlen ökonómiai és ökológiai következményeit; eredményezi azt, hogy a lehulló csapadéknak gyakran csak szerény hányada jut el a növényig; járul hozzá a sajnos egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, ill. aszály) kialakulásához