Tapasztalatok az elmúlt évek tiszai árvizeiről

A kutatás fő célja az volt, hogy feltárja, hogyan vélekednek különféle csoportok az árvízkárok legfontosabb okairól, illetve a megelőzés és kármegosztás különféle stratégiáiról, beleértve a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésével (VTT) kapcsolatos kérdéseket is. A lakossági adatfelvétel során 2300 interjú készült el a gyűjteményben található kérdőív segítségével. A minta kialakítása a következőképpen történt: az alapsokaságot a Tisza menti településeken élő felnőtt lakosság jelentette. A mintavétel során többlépcsős mintavételi módot alkalmaztak a kutatók. Az elitminta a településeinek meghatározásakor is a lakossági adatfelvétel során használt szempontokat próbálták követni. Az eredmények jobb összehasonlíthatósága érdekében részben ugyanazokon a településeken zajlott a megkérdezés. Az elit definíciójának meghatározásakor négy szempontot tartottak szem előtt: 1. Keresték a települések gazdasági elitjét, aminek definíciójaként azt határozták meg, hogy a település életében meghatározó szerepet játszó vállalkozás vezetője legyen a kiválasztandó személy. Ez a település méretétől függően jelenthette egy multinacionális vállalat első emberét, de ez néhány főt foglalkoztató kft. vezetőjét is. 2. A politikai elit tagjai közé sorolták az adott település polgármesterét, alpolgármesterét, település, területfejlesztéssel foglalkozó bizottsági tagjait, a választókerület országgyűlési képviselőjét, megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, illetékes bizottságainak tagjait. 3. A legszélesebb kört az un. kulturális elit jelentette. Ebbe a körbe sorolódtak a településeken működő kulturális intézmények vezetői, művelődésszervezők, iskolaigazgatók, helyi média képviselői, újságírók, helyi civil szervezetek (környezetvédők és más tematikára szerveződöttek is) képviselői, vezetői. 4. A negyedik elitcsoportot a tiszai vízügyi igazgatóságok vezetői jelentették osztályvezetői, illetve szakaszmérnöki szintig bezárólag. Ennek a csoportnak a kiválasztásánál nem vették figyelembe a településszerkezetet, hanem a Vízügyi Igazgatóságok és szakaszmérnökségek székhelyein került sor a megkérdezésekre. Ezen alminta esetén fordult elő, hogy nem közvetlenül a Tisza melletti településen élők is a bekerültek megkérdezettek közé. A kutatók elit minta kiválasztásánál is figyelemmel voltak a települések lakosságszámára és a megkérdezett 800 elit-tagot ennek arányában kérdezték az egyes településeken. Ez alól a vízügyi alminta jelentett kivételt, ahol egy minimálisan elemezhető méretű elemszám kialakítása volt a cél. Az elit vizsgálat során összesen 800 főt kérdeztek me