Az ego-központú szociális háló és a kötődési stílus összefüggései

Háttér Dunbar társas agy hipotézise szerint az emberi intelligencia és beszédképesség az evolúció során elsősorban azért fejlődött ki olyan magas szinten, hogy az egyén átlássa és kezelni tudja a mintegy 150 főt magában foglaló csoportokban kialakuló bonyolult kapcsolati rendszereket. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a nagy csoporton belüli, szoros kapcsolatokból álló kisebb csoportok mérete összefüggésben áll-e a személy kötődési stílusával. Ugyanakkor kíváncsiak voltunk arra is, hogy a vonás jellegű kötődési stílus hogyan függ össze a szociális hálóban található személyek — alterek — iránti kötődéssel, valamint arra, hogy az ego-nak az egyes altertípusokhoz való kötődésében találhatók-e eltérések. Módszerek Vizsgálatunkat egy 200 személyt magában foglaló mintán végeztük, akik online töltötték ki kérdőívünket. A kapcsolati háló feltérképezéséhez megkértük a résztvevőket, hogy soroljanak fel minden olyan személyt, akivel személyes kapcsolatban voltak az elmúlt hónapban. Ezután az egyes kapcsolatok értékelését kértük különféle dimenziók mentén, például hogy milyen gyakran találkoznak személyesen, érzelmileg menynyire állnak közel egymáshoz, és hogy hogyan értékelik kapcsolatuk kötődési jellemzőit. Ezenkívül a személyek saját magukra vonatkozóan is kitöltötték az ECR-R kérdőívet. Eredmények Szignifikáns pozitív kapcsolatot találtunk az ECR-R szorongást mérő alskáláján elért pontszám és a szimpátiacsoport mérete között. Az ECR-R két alskálája szignifikáns kapcsolatban van az összalteren mért ego-alter kötődési stílusokkal: minél alacsonyabb az ECR-R szorongás és elkerülés alskáláján elért érték, annál magasabb az ego-alter szinten mért, az egyes alterekhez való biztonságos kötődés, és annál alacsonyabb a bizonytalan kötődés értéke. Az ego-szinten mért és az ego-alter szinten mért kötődés összefüggései altertípusonként vizsgálva eltérést mutatnak. Következtetések A kötődési kapcsolat biztonságossága összefüggést mutat a kapcsolati háló szerkezetével, és annak méretével is, s mint ilyen fontos jellemzője lehet a kapcsolati háló szerveződésében megfigyelhető egyéni különbségeknek. Az általános, vonás jellegű kötődési stílus eltérő módon határozza meg a szociális háló egyes kapcsolati típusába tartozó személyekhez való kötődést. Az egyes altertípusokhoz fűződő eltérő kötődés arra utal, hogy a vizsgált személyek több, eltérő kötődési modellt használnak különböző személyes kapcsolataik értékelésekor, ami felnőttek körében megkérdőjelezi a monotropikus modell érvényességét. | Background According to Dunbar’s social brain hypothesis human intelligence and language skills have developed so that the individual could comprehend and operate the complex system of relationships that developed in large groups about the size of 150 individuals. In our study we examined whether the size of smaller, more intimate groups within this large group are related to the individual’s attachment style. At the same time we examined how trait based attachment style is related to attachment towards individual alters within the network, as well as whether we find differences in the ego’s attachment to various alter types. Methods Our sample included 200 volunteers. The participants filled out our questionaire online. In order to gain information about their social networks, we asked them to list all individuals they have had personal relationship during the past month. We asked them to rate each listed relationship along various dimensions such as how often they meet personally, how close they are emotionally to each other, and how they see their relationship in terms of attachment quality. They also completed the ECR-R inventory. Results There was a significant positive relationship between scores on the ECR-R anxiety scale and the size of the sympathy group. Also, the two scales of the ECR-R were significantly related to ego-alter attachment, as well as there was a systematic difference in attachment according to alter types. Conclusions The security of attachment relationship is related to network structure and size, and as such, it could potentially be an important predictor of individual differences in network organization. The general trait-based theory of attachment differentiates in attachment among alter types. The differences in attachment towards various alter-types suggest that participants use various internal working models in evaluating different relationships, which casts doubt on the use of a single monothropic model in adult relationships