A bükki barlangok üledékeinek szennyezettsége | Contamination of cave sediments in the Bükk Hills

A barlangi üledékek vizsgálatát 2008-ban kezdtük meg. Mivel konkrét információink az esetleges szennyezőkről nem voltak, így az első három év folyamán (2008, 2009 és 2010 években) elsősorban a potenciális szennyező anyagokat vettük számba, így vizsgáltuk az üledékek nehézfémtartalmát, szerves szennyezőit és mikrobiológiai állapotát. Az első három év adatai alapján a következő négy környezeti problémát azonosítottuk: — Nehézfém-szennyezettség szempontjából a barlangi üledékek tisztának mondhatók, kivéve a kadmiumot, melynek értéke gyakran megközelíti, ritkán meg is haladja a talajokban megengedett környezetvédelmi határértéket. — Szerves szennyezők szempontjából szinte minden évben megjelenik a ftalátok csoportja, melyek műanyaglágyítóként használt vegyületek, és ezáltal jól jelzik a barlangba bejutó vizek szeméttel történő találkozását. Itt elsősorban a patakmedrekbe öntött hulladékból visszamaradó műanyag zsákokból és palackokból kioldódó anyagait értjük, valamint a szennyvíz bekeveredésének lehetőségét. — Nem állandó, de sajnos gyakran visszatérő probléma az olajszármazékok megjelenése a barlangi üledékekben, melyeket elsősorban a nedves években lehet kimutatni. Sajnos, az olajszármazékok okozta szennyezések mértéke nagyon komoly szintet érhet és ért is el az elmúlt három évben megmintázott talajokban, kiküszöbölésükhöz részletes szennyező forrás vizsgálatokra volna szükség. — A ftalátok kvantitatív vizsgálata igen komoly környezeti terhelést jelez, mind a barlangi üledékek, mind a felszíni és a felszín alatti vizek esetében. A folyóvízi üledékek - elsősorban a felszíni patakok, de sajnos a barlangi patakok egy részében is - gyakran a határértéket többszörösen meghaladó koncentrációt mutat. A felszíni vízfolyások esetén a határérték több mint 20-szorosát is elérhetik a mért koncentrációértékek. Javaslatok, kutatási célkitűzések 1. Javasoljuk a barlangok felszíni vízgyűjtő területeit érintő talajmintázás elindítását a nagy kadmiumtartalom megmagyarázása, illetve az esetleges felszíni és a felszín alatti Cd-tartalom összevetésére. 2. Javasoljuk a ftalátok rendszeres mérését, monitorozását a barlangi talajokban, illetve a felszíni vizekben, azok üledékeiben, illetve a vízgyűjtő terület talajain, elsősorban a szennyezés forrásának tisztázása és kiküszöbölése céljából. 3. Javasoljuk továbbá a felszíni olajszennyezési „utak” feltárását, azon olajforrások lokalizálását (pl. utak, létesítmények), melyek tényleges hatást gyakorolnak a barlangok vízminőségére. Ezek a területek, illetve szennyező források aztán a Bükki Nemzeti Parkon belüli szabályozások okszerű és helyspecifikus újragondolását segíthetik elő a karsztvizek védelme érdekében. A munkát a „Kútfő” TÁMOP-4.2.2.-A11/1/KONV-2012-0049. jelű projekt és a határon átnyúló HUSK/1001/2.1.2/0058 számú projektek támogatták. | The analysis of cave sediments was begun in 2008. No specific information was available on the presence of contaminants, so in the first three years (2008, 2009 and 2010) tests were made for potential contaminants, by analysing the heavy metal content, organic pollutants and microbiological status of the sediments. The data recorded in the first three years revealed the following environmental problems: — The cave sediments were free of heavy metal pollution with the exception of cadmium, the content of which was often close to, or in rare cases exceeded, the limit values established for soils. — Among the organic pollutants, compounds in the phthalate group, used as plastic softeners, were found in almost all the years, giving a clear indication of the fact that the water entering the caves had come into contact with waste, in particular with compounds released from plastic sacks or bottles dumped in streams, though sewage may also have been the source. — Although not always observed, a frequent problem was the appearance of oil derivatives in the cave sediments, especially in wet years. Unfortunately, contamination with oil derivatives may reach a very serious level, as found in samples taken over the last three years. Detailed investigations will be required to identify and eliminate the source of this pollution. — The quantitative analysis of phthalates revealed serious environmental contamination, both in the cave sediments and in the surface and subsurface waters. Concentrations many times higher than the limit values were often recorded in fresh-water sediments, primarily in surface streams, but unfortunately also in some of the cave streams. In surface waters, concentrations more than 20 times the limit value were recorded in some cases. Recommendations and research aims: 1. It is recommended that soil sampling should be commenced on the catchment area of the caves in order to explain the high cadmium content and to compare the aboveground and belowground Cd contents. 2. Regular measurements should be made to monitor the presence of phthalates not only in cave soils, but also in surface waters and their sediments, and in the soils of the catchment area, in order to identify and eliminate the source of contamination. 3. It is further recommended that the “pathways” of surface oil contamination should be investigated to locate the oil sources (e.g. roads, man-made structures) that actually influence the cave water quality. The knowledge of these areas or sources of contamination could then be used for the rational and site-specific rewriting of the rules in force in the Bükk National Park to protect karst waters