Műtrágyahatások kilencéves telepített gyepen | Effect of mineral fertilizer on a 9-year-old planted sward

Műtrágyázási kísérletünk 36. évében, 2009-ben vizsgáltuk az eltérő N-, P- és Kellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangósnélküli gyepkeverék kilencedik évének termésére, ásványi elemtartalmára és elemfelvételére. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült.A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést×2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Az 1. kaszálás idejéig (május 26-ig) a terület 119 mm, a 2. kaszálás állománya 124 mm csapadékot kapott augusztus 12-ig, tehát a 2,5 hónapos tenyészidő alatt, amikor a napi maximum hőmérséklet általában 30 °C körül vagy felett volt.A főbb eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze: — A 36 éve trágyázatlan kontrollon 0,8 t·ha−1, a bőségesen trágyázott NPK-kezelésben 6,4 t·ha−1 szénahozam termett a két kaszálással. Az őszi kaszálás átlagos szénatömege a májusi első kaszálás átlagos szénatermésének 63%-át tette ki. Döntőnek a N, illetve a N×P kölcsönhatások bizonyultak. Terméscsökkenést a legnagyobb PK-ellátottság, ill. N-adag sem okozott. — A javuló N-kínálattal az 1. kaszáláskor a N, NO3-N, Mn, Zn, Ba és Cu; a P-kínálattal a P, S és Sr; a K-kínálattal a K koncentrációja emelkedett a szénában. Mérséklődött viszont a N-trágyázás nyomán a K, P, B és Mo; a P-trágyázás hatására a NO3-N, Zn és Mo; a K-kínálattal a Ca, Mg, Na, Sr és Cr kationok mennyisége. — A N 1,05–1,86%, a K 0,55–1,52%; a Ca 0,45–0,65%; a P 0,13–0,34%; a Mg 0,13–0,22%; a Na 0,02–0,23%, a NO3-N 52–405 mg·kg−1, a Zn 12–24 mg·kg−1, a Sr 11–23 mg·kg−1, a Mo 0,3–2,1 mg·kg−1, a Cr 0,2–0,4 mg·kg−1 tartományban változott a N×P, ill. N×K kezelések nyomán az 1. kaszálás idején. — A gyepszénába épült elemek mennyisége az 1. kaszáláskor a kezelések függvényében az alábbi minimum-maximum értékeket mutatta: 5–60 kg N, 7–37 kg K, 2–16 kg Ca, 1–5 kg P és S, 1–4 kg Mg, 0,1–3,4 kg Na, 5–58 g Sr, 7–49 g Zn, 1–2 g Mo hektáronként. Hasonló felvétel jellemezte a 2. kaszálás elemtartalmát, ill. elemfelvételét is. — A 2. kaszálás idején a kisebb termésben a vizsgált elemek átlagos koncentrációja 20–50%-kal dúsult a szénában, összevetve az 1. kaszáláskorival. A N-trágyázás a széna N- és NO3-N-, a P-trágyázás a P- és Sr-, a K-trágyázás a K-tartalmát növelte. Egyéb elemek mennyisége általában mérséklődött az NPK-terheléssel. A felvett elemek mennyisége az 1. kaszáláskor mérthez viszonyítva a Na és Ni esetében átlagosan 25–30; a K, Ca, Al, S, Cu és Mo elemeknél 50–70; míg a N, Ca, Mg, Sr, Ba, B és Zn esetében (melyek jobban dúsultak az elöregedő szénában) 70–90%-ot tett ki. | The effects of diverse N, P and K supply levels and their combinations on the yield, mineral nutrient contents and nutrient uptake of a mixture of eight grass species without legumes, having meadow fescue (Festuca pratensis) as the main component, were studied in the 36th year of a long-term mineral fertilization experiment in 2009. The soil contained 3% humus, 3–5% CaCO3 and 20–22% clay in the ploughed layer, and was originally supplied moderately with N and K and poorly with P and Zn.The experiment included 4N×4P×4K = 64 treatments × 2 replications = 128 plots. The groundwater was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. Before the first cut (on 26 May) the area received 119 mm rainfall, with a further 124 mm until the second cut on 12 August. During this 2.5 month period the maximum daily temperature was generally around 30 °C or more.The main results were as follows: — A hay yield of 0.8 t·ha−1 was achieved in the two cuts on the control plot, unfertilized for 36 years, and 6.4 t·ha−1 at the highest NPK rate. The mean hay mass in the autumn cut was 63% of the mean value in the May cut. N and the N×P interaction had the most decisive effect, but no yield loss was caused by the highest PK supplies or N rate. — In the first cut there was a rise in the N, NO3-N, Mn, Zn, Ba and Cu contents of the hay as the N supplies increased, a rise in the P, S and Sr with an increase in P and a rise in K concentration with an increase in K supplies. However, N fertilization caused a reduction in K, P, B and Mo, P fertilization in NO3-N, Zn and Mo, and K fertilization in the cations Ca, Mg, Na, Sr and Cr. — In the first cut the following ranges of element concentrations were observed in the N×P and N×K treatments: N 1.05–1.86%, K 0.55–1.52%, Ca 0.45–0.65%, P 0.13–0.34%, Mg 0.13–0.22%, Na 0.02–0.23%, NO3-N 52–405 mg·kg−1, Zn 12–24 mg·kg−1, Sr 11–23 mg·kg−1, Mo 0.3–2.1 mg·kg−1, Cr 0.2–0.4 mg·kg−1. — The quantities of elements incorporated into the hay at the first cut exhibited the following minimum and maximum values per hectare, depending on the treatments: 5–60 kg N, 7–37 kg K, 2–16 kg Ca, 1–5 kg P and S, 1–4 kg Mg, 0.1–3.4 kg Na, 5–58 g Sr, 7–49 g Zn, 1–2 g Mo. Similar values were recorded for the element contents and element uptake in the second cut. — In the second cut the mean concentrations of the elements were 20–50% higher than in the first cut, due to the smaller yield. N fertilizer led to an increase in the N and NO3-N contents, P fertilizer in the P and Sr, and K fertilizer in the K content. The quantity of other elements was generally reduced by higher NPK rates. The quantities of elements taken up averaged 25–30% of those in the first cut for Na and Ni, 50–70% for K, Ca, Al, S, Cu and Mo, and 70–90% for N, Ca, Mg, Sr, Ba, B and Zn (due to their greater accumulation in aging hay)