Műemlékvédelem — kérdések és felvetések

A műemlékvédelem össztársadalmi szélességű, kulturális identitást is meghatározó témakör, ezért egyaránt érinti az ezzel foglalkozó szakemberek szűk körét és a széles közönséget. A két fél szemléletmódja és értékítélete egyre erősebben eltérő, és minél nagyobb a kettő közötti távolság, annál több politikai, gazdasági, jogi és egyéb érdek töltheti ki ezt a rést, gyengítve ezáltal a szakmai szerep hatékonyságát. A probléma gyökere — feltételezésem szerint — a nézőpontok eltérésében van, ezért a megoldás keresését is itt kell elkezdeni. A gyakorló építész a szűken vett műemlékes szakma és a nagyközönség között köztes helyzetben áll. Ebben a helyzetben — a szűken vett szakma felől nézve amatőr státusban — feltehet olyan kérdéseket, amelyek szakmai oldalon evidenciák lehetnek, de a befogadó közönség számára nem kellően értelmezett, tehát nyitott témák. Idetartozhat például a szakmai alapfogalmak — érték, hitelesség, eredetiség — tisztázása és értelmezése. Ugyanakkor ez a pozíció — a befogadó közönség felől nézve hivatásosként — lehetőséget ad az eltérő nézőpontok, szemléletmódok megértésére és ezáltal közelítésére is, egyfajta mediációs kísérletre. | Preservation of monuments as a topic with its wide social significance and also defining cultural identity concerns both the narrow circle of professionals dealing with it and a wide range of public as well. The approach and value judgement of both parties are more and more disparate; and the greater the distance between them the more political, economic, legal and other interests can fill this gap thus reducing the efficiency of the professional part. The root of the problem — I assume — is found in the differences of the aspects, therefore the search for the solution should start from here. The practicing architect stands in an intermediate position between the narrow profession of the preservation of monuments and the wide public. In this situation he — from the point of view of the narrow profession in an amateur status — can ask any questions which may be evidences for the professionals but not sufficiently understood, therefore open topics by the public. This could include, for example, the clarification and interpretation of professional conceptions — value, authenticity and originality. At the same time this position — from the aspect of the public as professional — can provide an opportunity for understanding the different points of view and for approaches and thereby also for the approximation and for a kind of mediation attempts