Válság- és agglomerációs hatások a magyarországi sertéstartásban

A tanulmány célja, hogy feltárja a sertéstartásra gyakorolt agglomerációs külső gazdasági hatásokat a 2000 és 2010 közötti Magyarországon. Az e témában végzett eddigi kutatások elsősorban az észak-amerikai és nyugat-európai országokra koncentráltak - a kelet-közép-európai gazdaságokat közvetlenül még nem vizsgálták az agglomerációs externáliák szempontjából. A cikk térbeli ökonometriai modell segítségével elemezi a horizontális és vertikális tovagyűrűző hatásokat, valamint a környezeti korlátozások befolyását a magyarországi sertéstartás területi elhelyezkedésére. Az eredmények megerősítették, hogy indokolt az egyéni és a társas gazdaságok különválasztása a vizsgálatunkban. A két szektor sertésállományának térszerkezetét sok tekintetben eltérő hatások alakítják, a megegyező hatások pedig eltérő mértékben befolyásolják. Térökonómiai szempontból a két szektor két különböző "világot" alkot: az egyéni gazdaságok zárt, a külső területi hatások iránt érzékeny világát, illetve a gazdasági szervezetek nyitottabb, területi externáliákkal szemben "ellenállóbb" világát