A lélek a WEB világában: Kapcsolatok és tanulás az új IKT közegében = The mind in the world of web: Relationships and learning in the context of new ICT

A tanulmány abból indul ki, hogy milyen viszony van a gépek és az emberi gondolkodás között az európai eszmetörténetben. Hogyan bontakoznak ki a gépi determinista, a metaforikus és az instrumentális elképzelések. Ez a kérdés abba az általánosabb problémakörbe illeszkedik, hogy hogyan befolyásolják a magunk által létrehozott technikai eszközeink az emberi kapcsolatok és megismerés átfogó keretrendszereit, az architektúrákat. A WEB szerepéről három hozzáállás bontakozott ki. A techno-optimista felfogás szerint az internet alapvetően megváltoztatja emberi kapcsolatainkat és tanulási módszereinket. A techno-pesszimista felfogás szerint ez a változás igaz ugyan, de nem jó irányban hat. Kognitíven felszínesebbé és szétesettebbé, kapcsolatainkban pedig elkötelezetlenné válunk. A biológiai-optimista felfogás szerint a változások már meglévő biológiai architektúráink felhasználásán keresztül működnek. Újít az információtechnika világa az embereken, de nem változtatja meg őket radikálisan.Saját kutatásainkból az én köré szerveződő kapcsolatok világával összefüggő eredményeinket mutatom be először. Dunbarnak a különböző szorosságú kapcsolati sávokra kidolgozott koncepcióját használva kimutattuk, hogy az új eszközök elsősorban felszíni kapcsolatainkat érintve tágítják ki kapcsolati köreinket. A személyiség meghatározottságában pedig azt látjuk, hogy az új közegekben is érvényes az, hogy elsősorban azokkal a személyekkel vagyunk szoros kapcsolatban, akikkel biztonságos kötődési viszonyt alakítottunk ki. A tanulás és az emlékezeti világ átalakulása a számítógép és az internetes hozzáférés körülményei között sokat elemzett kérdése a modern pszichológiának. Az új, távolról hozzáférhető tudásrendszerek megléte és a keresés világa megváltoztatja attitűdünket a tudás személyes megőrzésével. A hipertextes olvasás vitatott hatékonyságát illetően pedig saját kutatásaink szerint — azon a trivialitáson túl, hogy a jól szerkesztett hipertextes szövegek könnyebben megjegyezhetőek — az egyéni különbségeknek itt is rendkívül fontos szerepük van. A munkaemlékezet, különösen a vizuális munkaemlékezet, különbségei alapvetően meghatározzák, hogy mennyire vagyunk képesek felismerni a hipertextes szövegek logikai szerkezetét. Egészében véve azt találjuk, hogy kapcsolati dolgokban viszonylag konzervatívabbak vagyunk és nem a technológia szolgái, a technológia valójában eszköz számunkra a kapcsolatok fenntartására. Az olvasás tekintetében kicsit másképp áll a dolog. A könnyen letölthető és hozzáférhető szövegek felszínesebbé tehetik az olvasásunkat. Ezért újra kell gondolnunk az ember és szöveg viszonyát a könnyen hozzáférhető szövegek hatását tekintve, és olyan kutatásokat kell terveznünk, amelyek nemcsak az alkalmi, epizodikus, hanem a hosszú távú szerkezeti hatásokat is vizsgálják. | The paper starts from considering relations between machines and human thought. How do the machine deterministic, the metaphoric and instrumental visions emerge in intellectual history. This issue is part of the general topic of how do man made technical tools inflünce the general frameworks of human relations and cognition, i.e. the general architecture of the mind. Three visions did emerge about the role of the WEB in human affairs. According to the techno-optimist vision the advent of the Internet fundamentally changed our human relations and our learning methods in a positive manner. According to the techno-pessimists this change is indeed real but it goes in the wrong direction. It makes us cognitively superficial and patchwork like, and emotionally less engaged in our connections. According to the bio-optimist vision the changes appear through the use of our already existing biological architectures. The world of the new information technology has an innovative effect on humans, but does not radically change them.Regarding of our own studies, first the results concerning Ego-centered networks are presented. Using the theoretical framework proposed by Robin Dunbar about networks with layers of varying strength, our studies had shown that the new ICT tools mainly widen our relations in the superficial layers. Regarding the personality determinants of network size, we mainly find that even in the context of new media we still practice strong ties mainly with people with whom we have secure attachment relations.Changes in the world of learning and memory in the context of the computer and internet access is a much studied aspect in contemporary psychology. The presence of the new distant accessible knowledge systems and the changes in the world of search did change our attitudes regarding personal storage of knowledge. Regarding the much debated issü of the efficiency of hypertext reading, our own studies — beside the trivially that well organized hypertext is easier to remember — showed the importance of individual differences here as well. Individual differences in working memory, especially visual working memory, have a basic role in determining our recognition of the underlying structure of hypertexts.On the whole, we find that in our relationships networks we tend to be relatively conservative, technology mainly serves as a tool to maintain relations. Regarding reading, however, the situation is different. Easily accessible and downloadable texts may make our reading more superficial. Thus we have to rethink relations between man and text in the new world of easy texts, and we have to design research that would study not merely occasional, episodic effects, but long term structural effects of the new media and new access as well