Önidézetek: a tudománymetria mostohagyermekei? | Self-citations: the stepchildren of scientometrics?

Absztrakt Az önhivatkozásokat, önidézeteket sokan a hiúság jelének tartják, és mellőznék őket a tudománymetriai elemzésekből. Valójában az önidézetek más, de nem kevésbé értékes információkkal szolgálnak a tudományos kommunikáció vizsgálatában, mint a másoktól kapott idézetek. Az önidézés gyakorlata súlyos etikai kérdéseket is felvet, amelyekre a választ a szerzők, szerkesztők, kiadók együttműködése adhatja meg. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1289–1293. | Abstract Self-references, self-citations are considered by some as the sign of vanity, and deemed to be omitted from scientometrics analyses. In fact, self-citations reveal information in the study of scientific communications that is different but not less valuable than citations received from others. In the practice of self-citation severe ethical issues may emerge that can be bandled by the co-operation of the authors, editors and publishers. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1289–1293