A nem-indexelt eponimikus hivatkozottság. VI. Az eponimikus kifejezések szakirodalmi hivatkozottságának formái: Néhány megjegyzés Válás György tanulmányához

Gy. Válás in a recent study (TMT, vol. 38. 1991. p. 461-469) pointed out the existence of eponymic terms in computer searchable bibliographic databases, criticizing partially this way the investigations published by E. Száva-Kováts on non-indexed eponymic citedness. Gy. Válas regarded these eponymic descriptors as eponymic citations and, as a conclusion, he proposed the data of Citations Indexes to be extended by these descriptors of the bibliographic databases because, according to Gy. Válas, this way real numbers can beobtained characterizing citedness.In the present study, E. Száva-Kováts shows that the critics by Gy. Válas are unproper and his suggestion is erroneous. The present author reveals the forms of citedness of eponymical terms that exist today actually in the science literature, and illustrates real types of literature citedness forms of these terms through some practical examples. The author proves that, in most of these real types of citedness torms existing actually in science literature, the introduction of the proposal suggested by Gy. Válas would lead to a methodological error, to the duplication of counting. The eponymic descriptors of bibliographic databases are not literature references, and the application of Válas's proposal as a method of research would result in mistakes both theoretically and practically. The application of the method suggested would not cure the irreality of the results of "scien-tometric" citedness examinations based only on data of Citation Indexes. These results with limited validity but theoretically unambiguous character would be distorted in their direction and in a non-unambiguous way even theoretically.Válás György legutóbbi tanulmányában (TMT, 38.köt. 11. sz. 1991. p. 461-469.) Száva-Kováts Endrének a nem-indexelt eponimikus hivatkozottságot kutató vizsgálatának és közleménysorozatának részleges kritikájaként felhívta a figyelmet arra, hogy a számítógépes szakirodalmi adatbázisokban a közlemények deszkriptorai között eponimikus kifejezések is találhatók. Ezeket az eponimikus deszkriptorokat ő eponimikus hivatkozatoknak tekintette, és munkája konklúziójaként javasolta, hogy a jövőben a hivatkozottsági indexek adatai legyenek kiegészítve ezekkel az adatbázisokbeli eponimikus deszkriptor-adatokkal, mert szerinte így reális hivatkozottsági mutatószámokhoz lehet jutni.Száva-Kováts Endre ebben a tanulmányában igazolja, hogy Válás György kritikája nem helytálló és javaslata hibás. Feltárja az eponimikus kifejezések hivatkozottságának a szakirodalomban ma ténylegesen jelen lévő formáit, és konkrét példákkal bemutatja szakirodalmi hivatkozottságuk valóságos formatípusait. Kimutatja, hogy ezeknek a valóságos, a szakirodalomban ténylegesen létező hivatkozottsági formatípusoknak a túlnyomó többségében a Válas-féle javaslat követése módszertani hibához: számbavételi duplázódáshoz vezet. A számítógépes adatbázisok eponimikus deszkriptorai nem szakirodalmi hivatkozatok, és a Válas-féle javaslat mint módszer alkalmazása elméletileg és gyakorlatilag tévút. A javasolt módszer alkalmazása nem orvosolná a hivatkozottsági indexek adatain alapuló és azokra korlátozódó "tudománymérési" hivatkozottsági vizsgálatok eredményeinek irreális voltát, csupán egy másik irányban és elméletileg sem egyértelmű módon torzítaná el ezeknek az eredményeknek jelenlegi, korlátozandó érvényességű, de elméletileg egyértelműértelmét