Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban – Gondolatok Mészáros Sándor – Szabó Gábor vitaírásához

A hatékonyság javulása a foglalkoztatás csökkenésével is jár. Magyarország mind az egy főre jutó GDP, mind az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás tekintetében a sereghajtó uniós tagországok csoportjába tartozik. Ennek elsődleges oka a gyenge nemzetközi versenyképesség. A versenyképesség a hatékonyság egyik feltétele, a hatékonyság pedig képzett munkaerőt igényel, a vidéki munkanélküliek viszont általában alacsony képzettségűek, foglalkoztatásuk tehát sem a versenyképes iparban, sem a versenyképes mezőgazdaságban nem járható út. Magyarországon a mezőgazdasági foglalkoztatottak iskolai végzettsége jelentősen elmarad a többi nemzetgazdasági ág foglalkoztatottainak végzettségétől és az EU átlagától is. A mezőgazdaság nem tudja megoldani a vidéki lakosság foglalkoztatási gondjait, esetleg szerény mértékben hozzájárulhat új munkahelyek létrehozásához. A GDP vagy bruttó hazai termék az amortizáció, a munkabér és tőkejövedelem összege. Az egy főre jutó alacsony GDP-mutató egyik fő oka, hogy Magyarországon a munkabér töredéke az ugyanolyan teljesítményt nyújtó nyugat-európai foglalkoztatottnak. A mezőgazdaság részaránya folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban és a bruttó hozzáadott érték előállításában, ahol a nemzetgazdaság átlagától is jelentősen elmarad a mezőgazdasági átlagkereset. Ez is szerepet játszik abban, hogy a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása alacsonyabb, mint az aktív foglalkoztatottak aránya. Ezzel magyarázható, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a valószínűsége, hogy a foglalkoztatott tartósan a mezőgazdaságban marad. A mezőgazdasági tevékenység társadalmi-erkölcsi elismertsége csak akkor javulhat, ha a szakképzett fiatalok mezőgazdasági keresete, illetve jövedelme eléri a nemzetgazdasági átlagot. A hatékonyságorientált stratégia a nemzetközi versenyképesség alapja. A hatékonyság javítása az élőmunka-ráfordítás megtakarításából, azaz technológiai fejlesztéssel is elérhető, az amortizáció a GDP része. A hatékonyság és versenyképesség növelése a munkatermelékenység javításával érhető el, ezzel együtt a profit is emelkedik. A magasabb hozzáadott értéket eredményező termelési szerkezet (az állattenyésztés és a kertészeti ágazatok előtérbe helyezése) feltétele a tőke mellett a képzett és megfelelően fizetett munkaerő. A foglalkoztatásorientált gazdaságpolitika hatékonyságorientált fejlesztés nélkül kudarcra ítéltetett. A mezőgazdaság kibocsátását könnyedén lehetne 50%-kal növelni a tőke, innováció és szaktudás segítségével (magasabb amortizáció, magasabb munkabér és magasabb profit). Az állattenyésztés mellett a növénytermesztésben is van bőven tartalék a fajlagos hozamokat és hozamingadozásokat figyelembe véve. Az állattenyésztésben az állomány létszámának emelése mellett a naturális mutatók javításával a fajlagos hozamok is növelhetők. ---------------------- The improvement in efficiency is associated with the reduction in employment. Hungary belongs to the lowest-ranking group of EU Member States in terms of per capita GDP and per capita individual consumption. The primary reason for that is its weak international competitiveness. Competitiveness is one of the requirements of effectiveness and efficiency requires trained employees; however, rural unemployed people are generally low-skilled and thus employing them in competitive agriculture (or industry) is not an option. In Hungary the qualifications of agricultural employees are significantly lower than the national average and the EU average. Agriculture cannot solve the unemployment problems of the rural population, however, it may modestly contribute to the creation of new jobs. GDP or gross domestic product is equal to amortisation, wage and profit combined. One of the main reasons for the low per capita GDP is that labour costs in Hungary are only a fraction of those in Western Europe. The share of agriculture in total employment and gross value added production has declined steadily. It is also the reason why the contribution of agriculture to GDP is lower than the share of total active employees in agriculture. The higher the educational level, the lower the probability that employees will remain permanently employed in agriculture. The socio-ethical reputation of agricultural activities can only be improved if agricultural labour costs reach the national average. The efficiency-oriented strategy is based on international competitiveness. Improving the efficiency of labour can be achieved either by saving labour or technological development as the amortisation is a part of the GDP. Increasing the efficiency and competitiveness can be achieved by improving labour productivity in line with profitability (profit is a part of GDP). A condition of a higher value-added production structure (livestock production and horticulture) is, in addition to capital, a skilled and well-paid labour force (wages are part of the GDP). The employment-oriented economic policy is doomed to failure without efficiency-oriented development. The output of agriculture can easily be increased by 50% with the help of capital, innovation and expertise (higher depreciation, higher wages and higher profits). In addition to the livestock production, plant production also has plenty of reserves, taking into account average yields and yield variability of the crop. In the livestock production, along with the increase of livestock numbers yields per unit can be increased as well