TISZABŐI SZOCIOGRÁFIA

A szocializmusban Tiszabőn a környékbeli településeknél is erőteljesebb téeszesítés folyt. Tiszabő hanyatlása az 1960-as években kezdődött, amikor a megyei vezetés a cigánytelepek felszámolása érdekében a településre betelepítettek cigány családokat, majd megszűntették a tiszai kompot, és a kisvasutat is felszámolták, majd a tiszai hajójárat is leállt. Így egy mesterséges zsákutcás település jött létre, amely korábban egy fontos átkelőhely volt, és megszűnt a piacozás lehetősége is. Az elvándorlás miatt cigány többségűvé vált a település. A szocializmus után a kárpótlással többen földhöz jutottak, és magánvállalkozóként dolgoznak, jelenleg viszont csak néhány agrárvállalkozó műveli a mezőgazdasági területeket. Tiszabő egészére a romák magas aránya miatt telepszerű környezet jellemző. Tiszabőn olyan alapszolgáltatás is működik, amely nem kötelező feladatok közé tartozik, ilyen Családgondozó Központban a fogyatékos személyek és hajléktalanok nappali ellátása. Ezen kívül a következő szociális szolgáltatások működnek: • szociális étkeztetés • házi segítségnyújtás • családsegítés • idősek nappali ellátása • éjjeli menedékhely • gyermekjóléti szolgálat Az önkormányzat pénzügyi szabálytalanságok sorozatát követte el, mivel akkor is vállalkozásba kezdett, amikor forráshiányos településként ezt nem tehette volna meg. Ezen kívül kezességet vállalt a saját Kft-je által felvett hitelre, és állami támogatást fordított a hiteltörlesztésre. Az önkormányzat által megkeresett vállalkozók, miután megtudták, hogy a falu többsége cigány, nem akartak befektetni. Tiszabőt a vasút is elkerüli, a legközelebbi megálló Fegyvernek-Örményes, amely 14.9 km-re található Tiszabőtől. Új ivóvízbázist tudtak létrehozni pályázati és állami támgoatás segítségével, valamint csatornahálózattal és szennyvíztisztítóval is rendelkeznek. A település lakásállománya 580 lakásból áll, amelyek egy rész elfogadható színvonaló, de sok lerobbant állapotban van, amelyeket tudlajdonosaik nem gondoznak. A házak 85 százaléka hagyományos vályogból, alap nélküli készült, amely miatt a 2000-es árvíz sok házat ledöntött. Tiszabő a GFK kutatása szerint a vásárlóerő tekintetéven 2012-ben a legszegényebb település volt. Ezen település helyzetét vizsgáltam az alábbi szempontok szerint: • Demográfia • Munkavégzés • Származási hely • Tiszabő élhetősége • Társadalmi osztály • Lakáshelyzet • Vallásosság • Diszkrimináció • Politikai és gazdasági elégedettség • Anyagi helyzet változása, közbiztonság • Lakóépületek, és a lakások jellege, és komfortfokozatuk • A tiszabőiek testi-, és lelki egészsége, és a háztartások jellemzői A tiszabőiek 2.2 százaléka nem járt iskolába, és 8.9 százalékuknak nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége. A településen élők 48.9 százalékának meg van a 8 általános iskolája, de sajnos csak ez a legmagasabb végzettsége, viszont 17.8 százalékuk már befejezte a szakmunkásképző iskolát is. A Tiszabőn élők 6.4 százalékuk szakközépiskolai érettségivel rendelkezik, 8.9 százalékának pedig megvan a gimnáziumi érettségije. Ez azt jelenti, hogy Tiszabőn a legmagasabb iskolai végzettséget a gimnáziumi érettségi jelenti. Tehát a faluban nem él értelmiségi személy. Tiszabőn 1990-ben volt a népességminimum, és ezután a nagy elvándorlással egyensúlyba került népességszaporulat miatt. A kistérség többi településével ellentétben itt természetes szaporulat volt mérhető. Jelenleg pedig ez a kistérség legfiatalabb települése, ellenbe itt a legnagyobb a munkanélküliség is. Tiszabő a rendkívül magas munkanélküliséggel és az országos átlag 15 százalékát meg nem haladó jövedelemszinttel jellemezhető. A romák aránya a teljes falubeli lakossághoz képest 89 százalék. ------------------------------------------------------------- Tiszabő became the poorest hungarian settlement in 2012. The fact that it's in such a bad condition now is a result of a long process and was affected by several factors. During the socialism Tiszabő had more dynamic collective farm making than the other settlements of the area. The decline of Tiszabő started in the 1960's, when gypsy families were resettled to Tiszabő by the county's leadership in order to liquidate the gipsy districts. Then they abolished the ferry of the river Tisza and also the railway and the shipping service. Tiszabő - which was a former important crossing point - became an artificial "dead-end town", and the possibility of marketing was also ceased. Because of the emigration, the town has now a majority of gipsy population. After the socialsm some people got a land as a compensation and now they work self-employed, but only a few agricultural entrepreneurs cultivate their land. Because of the high rate of gipsies the ranch-like environment is characteristic for Tiszabő. A basic service is functioning in Tiszabő, which is not an obligatory task, like the daily supply of handicapped and homeless people in the Family Care Center. Besides that there are some more social services: - Social catering- Home assistance - Family care- Intraday supply of elderly- Night shelters- Child welfare services The committed a series of financial abuses, because they started a new enterprise even if they shouldn’t have been done it as a village lack of funds. Besides that they guaranteed to refund the loan that they got for their own company and they spent statal support on loan repayment. The entreprenurs found by the council didn’t want to invest when they got to know that the majority of the village is gipsy. Tiszabő is also avoided by the railway, the closest stop is Fegyvernek-Örményes. With state aid and grant application they could create new resources of potable water and they also have a sewerage and wastewater treatment. The housing stock of the village consist of 580 houses, some of them has acceptable quality, but many of them are run down, because the owners don’t take care of them. The 85% of the houses are made of traditional pise without any base which caused the destruction of many of them because of the flood in 2000. According to the investigations about the purchasing power of the Association for Consumer Research Tiszabő was the poorest village in 2012. I examined the situation of this settlement following the next viewpoints: - Demography - Job performing - Place of origin - Liveability of Tiszabő - Social class - Housing Situation - Religion - Discrimination - Political and economical satisfaction - Change of financial situation, public safety - The features of residences, the level of convenience - The physical and mental health of the people of Tiszabő The 2.2 % of the population didn’t go to school and 8.9 % of them didn’t finish elementary school. 48.9 % did completed it, but it’s the highest certification that they ever got. 17.8 % completed workman high school. The 6.4 % of the residents graduated from vocational school and 8.9 % of them from high school. This means that the highest educational attainment is the high school diploma. There are no intellectuals living in the village. Counter to the other settlements of the area, here a natural growth of population was measured. Today the average age of the people is the lowest here, in contrary the rate of unemployment is the highest. Tiszabő has a very high number of unemployed, and the level of incomings is 15% of the average income of Hungary. The proportion of gipsies is 89% in the whole population of the village