A HOMOKHÁTSÁGI TANYÁS TÉRSÉGEK VIZSGÁLATA

A tanyás térségek környezeti konfliktusai nem vizsgálhatók kizárólag a környezetvédelem klasszikus, infrastrukturális vonatkozású szemléletében. A tanyák a tájak és a településkörnyezeti komplex rendszerek strukturális és funkcionális alkotóelemei, melyeknek a fenntarthatósága számos tényező függvénye. A jelenlegi helyzet javítása és a tanyák jövőbeli megóvása érdekében a tanyasi körülmények között zajló változásokat új megvilágításba kell helyezni. Mind a hagyományos gazdálkodási formák, mind a sajátos tájképi értékek fenntartása érdekében kiemelkedő feladat (alföldi családok ezrei számára „sorskérdés”) a homokhátsági tanyavilág megőrzése. A specifikus, magyar településforma támogatása, a külterületeken élő közösségek segítése az egész társadalom számára fontos, hiszen a tanyákon élők tartják fenn, védik és ápolják környezetüket. Eltűnésükkel, megszűnik a térségért felelősséget érző, gondoskodó emberek egy jó része is. A homokpuszták üzenete tehát a XXI. századra: megtartani a tájat a benne élő emberrel és a már szinte egyedülálló élővilággal együtt. A hagyományos gazdálkodás, a jellemző tanyai életforma jelentős szerepet játszott a kiskunsági táj mai képének kialakulásában. Fenntartásuk a természeti értékek megőrzésében nélkülözhetetlen. A területet érintő környezeti-stratégiai kitörési pontok keresésekor prioritást kell kapnia a műszaki infrastruktúra átfogó korszerűsítésének, a vízgazdálkodás, és a külterületi hálózatok (út, gáz, telefon, csatornák) fejlesztésének, valamint a kommunális hulladék kezelésének. Ehhez a lakosság, valamint az önkormányzatok, a humán szféra felkészültségének és tudásának színvonalát is javítani kell. Az önkormányzatoknak be kell kapcsolódniuk az EU-s és országos programokba, maradéktalanul ki kell használniuk a támogatások nyújtotta segítséget. A hatékonyabb cselekvés további előfeltétele a lokális és regionális együttműködés, hiszen az egyes települések adottságait és korlátait figyelembe véve "megoszthatják" egymás között a környezetgazdálkodási feladatokat. A kiegyenlítettebb fejlődéshez és a környezetbiztonság növekedéséhez a térség településeinek közös hosszú távú környezeti stratégiára van szüksége, melyben az infrastruktúra fejlesztése mellett egy modern szemléletű tanyai gazdálkodásnak kell helyt adni. Továbbá támogatni kell a mezőgazdaság környezet¬kon¬form megoldásainak terjedését, mely a nemzeti parkok eredményesebb természetvédelemével és a javuló társadalmi szintű környezettudatos magatartással a lokális és regionális környezeti kultúra alapja lehet. -------------------------------------------------- The environmental conflicts of detached farming regions cannot be examined purely from the classic, infrastructural environmental conservation viewpoint. Detached farms are a structural and functional component of the complex systems of regions and settlement environments, whose sustainability depends on a number of factors. The changes occurring in detached farming conditions need to be placed in a new light, in the interests of improving current conditions and the farms’ future protection. The preservation of the Homokhátság farming world is a significant task (and for thousands of Alföld families a decisive one) in the interests of maintaining both traditional farming models and unique regional values. Support for specific Hungarian settlement models and assistance to communities living in periphery areas is important for the whole of society, as it is those living on farms who maintain, protect and care for our environment. Their disappearance would also mean an end to most of the people who feel a responsibility towards the region and nurture it. Therefore, the message to the 21st century from the sand prairie is: maintain the region together with the people living in it and its almost unique natural world. Traditional farming and the characteristic farm lifestyle played a significant part in the development of the Kiskunság’s current regional scenery. Their preservation is essential to the protection of natural assets. In seeking the environmental-strategic break-out points affecting the area, priority must be given to comprehensive modernisation of technological infrastructure, water management and the development of outlying networks (roads, gas, telephone, drainage), as well as communal waste processing. To this end, the level of preparedness and knowledge amongst the population and local governments that is, in the human sphere, must be improved. Local governments must participate in EU and national programmes, they must fully utilise the offered support assistance. A further prerequisite of effective action is local and regional cooperation, because by taking into account individual settlements’ assets and restrictions, environmental management tasks can be divided between them