Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére)

A Földtani Közlöny 125. 3-4. számában jelent meg összefoglaló a Budai-hegység barlangjairól (Leél-Őssy Sz. 1995). Az azóta eltelt időszakban (elsősorban a kutatási módszerek fejlődésének, és a megszaporodott hegyvidéki építkezéseknek köszönhetően) nemcsak új feltárások történtek (elsősorban a Rózsadomb térségében, ahol az 1995-ben ismert 30 km-es járathossz csaknem a duplájára, 55 km-re növekedett), hanem az itteni hipogén barlangok genetikájával, ásványvilágával kapcsolatban is számos új eredmény született. A keletkezéssel kapcsolatos új elméletek közül az elváltozott (kovás) zónákkal kapcsolatosakat, és a barlangot kioldó aszcendens termálvizek eredetével és keveredésével kapcsolatos új eredményeket kell kiemelnünk. Az akkor a Budai-hegységben ismert barlangi ásványfajok száma 15-ről 31-re emelkedett. Ebben az időszakban születtek az első konkrét eredményeket tartalmazó korhatározások is. Ezek közül több részben publikálásra került Mindszenty Andrea szerkesztette Budapest: Földtani értékek és az ember c. 2013-as könyvben. Az egész Budai-hegységben ma 239 barlangot ismerünk. Budapesten (a Pilishez tartozó Róka-hegyen lévőkkel együtt) 176 barlang található. A Rózsadomb térségében 102 barlangot kataszterizáltak az Országos Barlangnyilvántartásban. Az elmúlt 20 évben legfontosabb barlangfelfedezések a víz alatti Molnár János-barlangban, a Hideglyuk- és Harcsaszájú, valamint a Pál-völgyi-barlangban történtek: az utóbbi három barlang és a Mátyás-hegyi-barlang közötti összekötő járatok feltárásának köszönhetően, közel 31 km-es hosszával a Pál-völgyi-barlangrendszer lett Magyarország leghosszabb barlangja, megelőzve az Aggtelek-jósvafői Baradla-barlangot (beleértve a Baradla szlovákiai részét, a Domica-barlangot is). Nagy eredmény az eddig csak felszín közeli járatairól ismert Ferenc-hegyi-barlangban a Mélyszint megtalálása. Három új kisbarlang: a Citadella-kristálybarlang, a Királylaki-barlang és a József-hegyi 4. sz. barlang felfedezése pedig különösen értékes ásványkiválásai, ill. nagyon perspektivikus továbbkutatási lehetőségei miatt nagyon jelentős. Ezen kívül további 32 kisbarlangot találtak a kutatók az elmúlt 20 évben a Budai-hegységben, elsősorban a Rózsadomb térségében