Tervezetlen szuburbanizáció és önkormányzati szuverenitás : A szuburbanizáció mint önkormányzati fejlesztési stratégia a Budapesti Agglomerációban

A dolgozatban a szakirodalmat, a hivatalos statisztikai adatokat és saját empirikus kutatási eredményeimet felhasználva vizsgáltam Telki példáján, hogy a rendszerváltás után az állam (mint politikai és intézményi környezet) milyen szerept töltött be a szuburbanizáció jellemzőinek alakulásában, a Budapesti Agglomerációban. Az állam az alulszabályozással – a szuburbanizációra vonatkozó szabályozások és az erős középszintű területi tervezés hiányával – hatott a folyamatra, engedett teret olyan lehetőségeknek, melyek egy szabályozottabb környezetben nem jelenhettek volna meg. Másrészt a privatizációval helyzetbe hozta és az önkormányzati rendszer szabályozásával érdekeltté tette és egyben „rászorította” a településeket arra, hogy a folyamat irányítását saját kezükbe vegyék. Ezek a jellemzők bár nem teljesen egyformán, de a legtöbb poszt-szocialista ország esetén megfigyelhetők. Az állami szerepvállalás hiánya a folyamat irányításában, a gyenge középszintű területi tervezés, a privatizáció és az önkormányzati rendszer nem önmagukban generálták a szuburbanizációt, de annak intenzitására hatásuk volt, ahogy a folyamat következményeire is. Ez elsősorban az agglomerációs települések egyenlőtlen fejlődését és a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek megerősödését eredményezte. Továbbá meghatározta a települések fenntarthatatlanná vált fejlődését is (anyagi helyzet, közműellátás hiányosságai, fokozódó közlekedési problémák). Megfelelő tervezés és szabályozás mellett feltehetően kisebb mértékben jelentkeztek volna az agglomeráció egyenlőtlen növekedésének problémái. A kutatás legfontosabb eredményei: 1) Az állam fontos szerepet játszott a rendszerváltás utáni szuburbanizáció alakításában, annak ellenére, hogy kifejezetten a folyamatra vonatkozó szabályozás nem volt. Egyfelől a folyamatot kordában tartó szabályozás hiányával, másfelől más állami rendszereken keresztül indirekt módon befolyásolta a szuburbanizáció sajátosságait és következményeit. 2) Az önkormányzati szerepvállalás mélyebb megértéséhez az önkormányzatok döntéseire ható tényezőket az önkormányzati stratégiák vizsgálatán túl nagyobb kontextusban szükséges elemezni. 3) A poszt-szocialista átmenet következményei jelentős hatással voltak a szuburbanizációra. 4) Az állam szerepe a szuburbanizáció alakulásában hozzájárult a Budapesti Agglomeráció településeinek egyenlőtlen fejlődéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek megerősödéséhez. 5) Az önkormányzati rendszer szabályozásának következtében a települések alapvetően saját adminisztratív határaikon belül gondolkodtak a szuburbanizációt érintő helyi, települési stratégia megalkotásakor. A más településekkel, illetve Budapesttel való együttműködés a fejlesztések során esetlegesek