Mögöttünk a Vízözön

Az európai kozmográfia kora újkori történetében fontos szerepet játszott a bibliai teremtéstörténet kortárs értelmezése. Tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen szerepe volt az ősi mitologikus világképekben gyökeredző és a zsidó-keresztény hagyományban is megjelenő katasztrofális árvíznek a világ történetének értelmezésében. Az özönvíz leírása az egyik legismertebb ószövetségi történet, amely a bűnös földi világ elpusztítását és az isteni parancsokat megtartó Noé bárkáján a túlélők számára egy új világ kezdetét jelenti. A nagy kataklizma így valójában az emberi történelem új kezdete. Ezt megelőzte a teremtés utáni korszak, amelynek kezdete az emberiség számára sorsdöntő másik esemény, a Paradicsomból való kiűzetés volt. Az ember számára teremtett, földi Paradicsom-kert kényszerű elhagyása után az emberiség nyomorúságának története a keresztény világfelfogásban egy meghatározott cél felé, a megváltás és Isten országának eljövetele felé tart. Tárgyunk azonban nem ez a rendkívül összetett, és teológusok nemzedékei által évezredek óta értelmezett és magyarázott folyamat, hanem annak csupán egyetlen vonatkozása. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk hogyan tükröződött a keresztény világkép katasztrofális eseménye, az özönvíz a korai modern európai világmagyarázatokban, a 15–17. századi kozmográfiákban és azok képi ábrázolásaiban