Diszkurzív gyakorlat és férji hatalom összefüggései középmagyar kori úriszéki periratok forráskiadásában

The aim of this article is to analyse trial documents from manor courts, where a married couple can be identified as defendant or plaintiff. On the one hand, Middle-Hungarian (in a historical linguistical sense) discursive practice is presented, and,  on the other hand, it is also explored how a twentieth-century editor does or does not reflect in his summary and in his notes on the social practice mirroring in the discursive practice, the role of wives. The analysis is supplemented by a questionnaire, which informs about understanding historical texts today – how readers can identify the role of husbands and wives by relying only on the Middle-Hungarian trial documents and how they do this if their comprehension can be controlled by the commentary from the twentieth century.Dolgozatomban olyan úriszéki peres iratokat elemzek, amelyek alperesi vagy felperesi pozíciójában házaspár lehetett. Érintem ezzel egyrészt a nyelvtörténeti értelemben vett középmagyar kor diszkurzív viszonyait, másrészről azt is vizsgálom, az összefoglalásaiban és a jegyzetapparátusában hogyan (nem) reflektál a diszkurzív gyakorlatban tükröződő társadalmi háttérre, a feleségek szerepére a 20. századi szerkesztő. Az elemzést kérdőíves kutatás egészíti ki, ez napjaink olvasóinak szövegértelmezési mechanizmusairól árulkodik – hogyan azonosítják az olvasók a férj és a feleség szerepét, ha csupán a középmagyar kori periratot látják, és hogyan teszik ezt, ha a 20. századi kommentár is irányítja befogadási folyamataikat