Túl drága az olcsó hitel – a családi otthonteremtési kedvezmény támogatott hitelkamatainak vizsgálata

Az újonnan szerződött lakáshitelek volumenének mintegy 15 százalékát a családi otthonteremtési kedvezményhez (CSOK) kapcsolódó, államilag támogatott hitelek teszik ki. Az aggregált kamatstatisztikák alapján ezen támogatott lakáshitelek átlagos teljes ügyleti – azaz az állami támogatással való kiegészítést is tartalmazó – kamatlába érdemben meghaladja a piaci alapú lakáshitelek átlagos kamatlábát. Ez a kamatkülönbözet már 2021 első felében is meghaladta az 1 százalékpontot, majd a jegybanki kamatemelési ciklus elindulásával párhuzamosan tovább emelkedett. Tanulmányunk fő kérdése, hogy a piaci és a támogatott lakáshitelek kamatlába közötti különbség indokolható-e a CSOK-hitelek eltérő összetételével és magasabb kockázatával. A támogatott jelleg parciális hatásának azonosítása érdekében kétféleképpen is szűrünk a kamatlábakat befolyásoló egyéb változókra: egyrészt OLS-regressziót futtatunk a hitelkamatokra egyéb kontrollváltozók bevonásával, másrészt kihasználjuk, hogy egyes adósok piaci és támogatott hitelt egyaránt felvettek, ami az azonos körülmények miatt természetes kontrollt jelent az összetételhatás jelentős részére. Eredményeink alapján a CSOK-hitelek magasabb ügyleti kamatlábát nem az összetételhatás okozza. Meglátásunk szerint a kamatkülönbözet fő oka a banki verseny hiánya a támogatott hitelek piacán, amely a jogszabályi keretek azon sajátosságából adódik, hogy az ügyfél mindenképpen rögzített kamatlábat fizet, és nem érdekelt a banki ajánlatok egymás közötti versenyeztetésében.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21, G51, H32