A szexuális kisebbségekhez tartozó magyar fiatalok egészsége és jólléte

Háttér és célkitűzések: Hazánkban eddig kevés kutatást végeztek szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalok egészségével és jóllétével kapcsolatban. Ebben a vizsgálatban egy összetett indikátorkészlet alkalmazásával összehasonlítottunk azonos vagy mindkét nemű partnerekhez vonzódó fiatalokat nem kisebbségi (ellenkező nemhez vonzódó vagy vonzódást át nem élt) kortársaikkal. A változók kedvező és kedvezőtlen kimeneteket is magukba foglaltak, és kiterjedtek a pszichés jóllétre és a mentális egészségre, az egészségvédő és kockáztató magatartásokra, valamint az egészség pszichoszociális determinánsaira. Módszer: Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatás 2018. évi adatfelvételében részt vevő 2651 középiskolás fiatalt vizsgáltuk (életkoruk 16,79 ± 1,19 év). A kimeneti változókat kétértékűvé alakítottuk, és gyakoriságukat összehasonlítottuk a romantikus vonzódás négy csoportjában (ellenkező ne- műekhez vonzódók, azonos neműekhez vonzódók, mindkét neműekhez vonzódók és nem vonzódók). Ezután a változókat bináris logisztikus regressziós modellekbe építettük. A referenciacsoportot az ellenkező nemhez vonzódó fiatalok képezték. Az esélyhányadosokat korrigáltuk a nem és a családi jómódúság hatására. Eredmények: A mindkét nemhez vonzódó fiatalok a fizikai aktivitás és alkoholfogyasztás kivételével min- den változón kedvezőtlenebb értékeket mutattak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaik. A kizárólag azo- nos nemhez vonzódó fiatalok kockázata szintén magasabb volt a kannabiszfogyasztásra és az öngyilkossági gondolat és szándék megjelenésére. A vonzalmat még át nem élt fiatalok értékei sok változó tekintetében kedvezőbbek voltak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaiké. A nem és a családi jómódúság befolyása nem volt jelentős. Következtetések: Az eredmények elhelyezhetők a kisebbségi stressz, a strukturális stigma és a romantikus stressz elméleti modelljeiben, igazolják a szexuális kisebbségi (főképp a mindkét nemhez vonzódó vagy bi- szexuális) fiatalok egészségi egyenlőtlenségeit, és alátámasztják az iskolai intervenciók és a dolgozói tovább- képzés fontosságát