Felmérés a kutatási adatkezelésről az ELTE kutatói körében

A kutatási adat, kutatási adatkezelés témaköre egyre meghatározóbb szerepet tölt be a hazai tudományos kommunikációban. A téma növekvő jelentőségét mutatja az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (továbbiakban: NKFIH) kezdeményezésére 2021 októberében megjelent Állásfoglalás a nyílt tudományról elnevezésű dokumentum is, melyet számos oktatással, tudományos kutatással foglalkozó intézmény elfogadott. A felsőoktatási könyvtárak kiemelt feladata a kutatói támogatás, így a kutatási adatkezelés legfrissebb trendjeinek megismerése könyvtári feladattá, a tájékozottság, az ismeretek folyamatos bővítése könyvtárosi kompetenciává vált. A HUNOR munkacsoport 2021-ben mintegy 20 RDM Meetup alkalmat szervezett annak érdekében, hogy a kutatók között minél szélesebb körben fókuszba helyezze a kutatási adatokat, a kutatási adatkezelést. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, reagálva a tudományos kommunikáció legújabb trendjeire, 2021 őszén kérdőíves felmérést készített a kutatási adatok kezeléséről. A felmérés azt a célt tűzte ki, hogy feltérképezze az ELTE kutatói körében kezelt kutatási adatok mennyiségét, típusát. A kérdőív célja volt továbbá, hogy felmérje a kutatók adatkezelési szokásait, a kutatási adatok felhasználási és megosztási hajlandóságát, motivációját. A felmérés célcsoportjába az ELTE valamennyi oktatója, doktorandusza és doktorvárományosa, összesen mintegy 6 850 fő tartozott. A tanulmány bemutatja a kérdőív keletkezésének és promóciójának módszertanát. Középpontba helyezi az ELTE kutatóinak kutatási tevékenységéhez kapcsolódó adatkezelést, az adatok megosztásához fűződő motivációkat és aggályokat. A felmérésből kiderül, hogy miként teljesítik az ELTE kutatói a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Re-usable) alapvető követelményeit, vajon használják-e jelenleg a korszerű adatinfrastruktúrákat, vagy csak abban az esetben alkalmaznák, ha az egyetem biztosítana számukra ilyen szolgáltatást