Mikrogazdaságtan

Tankönyvünk a mikroökonómia fogalmi készletével, illetve az ennek révén „kicövekölt” gondolati tér logikai összefüggésrendszerével (egyúttal a tárgy módszertani, elemzési apparátusával) szeretné megismertetni az érdeklődő, vagy egyéb késztetések által motivált Olvasót. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy olyan nyelv szemantikáját és szintaxisát szándékozunk bemutatni, ami azért jött létre, hogy bizonyos gazdasági jelenségek minél pontosabb, egzaktabb azonosítását/leképezését s így megértését; ezen keresztül pedig befolyásolását (vagyis gazdasági célokat kifejező törekvések teljesülését) tegye lehetővé. Bár fennáll a veszély, hogy az alábbi hasonlat kevéssé szolgálja a tárgyunk iránti vonzódást, mégis megkockáztatjuk: az a szemléletmód, gondolkodási technika, melynek készségszintű elsajátítását kívánjuk előmozdítani, reményeink szerint a matematikában való jártassághoz hasonlóan képezheti a tudati tevékenység bázisát. Esetünkben természetesen nem a hagyományos matematikára kell gondolnunk, hanem arra, hogy a világot igen nagy hatékonysággal átalakító tudományok a formalizált gondolkodás révén voltak képesek szerepüket betölteni. Egy vállalat menedzsmentje vagy a háztartás számára tehát rendkívül fontos lehet a különböző közgazdasági szituációk tartalmának, logikai szerkezetének meghatározása, az ezekben rejlő izomorfizmusok felismerése, hiszen az elméleti tájékozottság és a belőle fakadó szemléletmód ad lehetőséget a gazdasági gyakorlatban való sikeresebb) részvételre: a partnerek (versenytársak) viselkedésének és/vagy az események céljainknak megfelelő alakítására. A fentieken kívül természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági látásmód logikai alapelemeinek (kognitív sémáinak) megismertetésével sziláid elméleti alapokat biztosítsunk a többi közgazdasági tantárgy - többek között a makroökonómia - befogadásához és megértéséhez. Ne lepődjön meg azonban az Olvasó, amikor azt tapasztalja, hogy későbbi tanulmányai során mégsem történik minden esetben hivatkozás a mikroökonómia által használt kategóriákra és/vagy törvényszerűségekre. Ez nem elsősorban tárgyunk használhatatlanságára, hanem a közgazdaságtan - mint gondolati rendszer - viszonylag fiatal korával magyarázható „gyermekbetegségére”: részterületeinek illeszkedési problémáira, inkonzisztenciájára utal. De ha úgy tetszik, gondolhatunk arra is, hogy egy fogalmi rendszer hasonlít a fogkeféhez: mindenki - így a többi gazdasági diszciplína is - a sajátjáét szereti (akár nyilvánvaló tökéletlenségei ellenére is) használni elsősorban. A tankönyv mindenekelőtt a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán folyó képzést szeretné szolgálni. Bízunk azonban abban, hogy megcélzott olvasóközönségünktől függetlenül hasznosan forgathatják mindazok, akik a mikroökonómiát belső késztetés hatására, a gazdasági történések világában való eligazodás természetes igényének engedve tanulmányozzák. A kedves Olvasó tapasztalhatja majd. hogy a különböző összefüggések bemutatása céljából ábrák tömkelegével traktáljuk. Kérjük, ne úgy tekintsen ezekre, mint amelyek elsősorban a megtanulandó anyagot gyarapítják, céljaink szerint inkább a könnyebb megértést segítik elő. Mivel a legtöbb ábra függvénygörbék szemléltetésére szolgál, már most szeretnénk figyelmeztetni arra, hogy ezek jelentéstartalmát rendkívüli mértékben befolyásolják az egyes tengelyek mellé írt változók. Míg egy kiváló harcsapaprikás előkelő, vagy éppen ellenkezőleg: kopottas szervizzel tálalva is ugyanazt az ízhatást, minőséget képviseli, két, egymásra kísértetiesen hasonlító görbe egészen más mondanivalót tolmácsolhat más-más „edényzet”, vagyis változók környezetében. Figyelmeztetünk arra is, hogy az egyes folyamatokról, jelenségekről a gazdaságtan különböző diszciplínái által alkotott kép mindig csak az éppen alkalmazott gondolati keretek között, a modell szimplifikált „mátrixában” érvényes „egy az egyben”. A valóságos viszonyokra való alkalmazása során mindig vegyük figyelembe, hogy a gazdasági gyakorlat történései mindig egy ennél bonyolultabb, jóval összetettebb hatásrendszerben formálódnak. A közgazdaságtan 2008-as válság előrejelzésében és magyarázatában felmutatott „eredményei” tükrében különösen fontos, hogy egy elméleti rendszert mindig csak a megismerés „mankójaként” használjunk, és soha ne tévesszünk össze a „külső” világgal. A tananyag létrejöttében múlhatatlan érdemeket szerzett Parag Andrea, a Kar Közgazdaságtan tanszékének volt munkatársa, aki az előbb említett ábrákat varázsolta számítógépes technikával szalonképessé a szerző vízióit tükröző nyers vázlatokból. Mivel ezek a „skiccek" általában a siker reményében vetekedtek a neoavantgárdtusrajzok kuszaságával, „sajtó alá rendezésük" Andrea rendkívüli türelmét, szakmai elkötelezettségét is dicséri. Ugyancsak köszönet illeti azokat a kollégáimat, akik bizonyos „leadási határidőkre” tett gyakori, gyengéden paternalista utalásaikkal terelték a kézirattal kapcsolatos munkálatokat a boldog végkifejlet felé. Örök hála lengi körül Fehér Tibort, az oktatástechnikai csoport vezetőjét, aki a szövegből eltávolította a hívatlanul megjelenő, és rendkívül ellenszenves vonalak tömkelegét. Nagy szeretettel gondolok Németh Györgyire, aki az anyag sajtó alá rendezése során végzett rendkívül színvonalas és áldozatos munkát. Végül a szerző családtagjai érdemelnek köszönettel vegyes elismerést azért a támogató odafigyelésért, amit nyújtottak, de amiből nem sokat kaphattak vissza a tananyag készítése során