Búcsú a cigányteleptől?

A tanulmány a cigánytelepek felszámolására, fejlesztésére indított pártállami és rendszerváltás utáni (2005-2010 közti) intézkedések eredményeit, integrációs hatásait vizsgálja. Abból az elméleti alapvetésből indul ki, hogy a cigánytelepek a társadalmi és térbeli kirekesztettség szélsőséges megnyilvánulásai, amelyek egyszerre jelentenek súlyos szegénységet, megfosztottságot, társadalmon kívüli állapotot. Eltérő megfontolásokból és keretek között, de ennek enyhítésére kezdődtek központi beavatkozások az 1960-as években, majd – a rendszerváltás után másfél évtizeddel – 2005-ben. A társadalmi, illetve esetünkben a közpolitikai beavatkozások szándékolt, nem szándékolt és kvázi-intencionált (előre látható, figyelembe mégsem vett) hatásokkal járnak. A dolgozat a társadalompolitika, a közpolitikák és a lokalitás szintjén arra keresi a választ, hogy a cigánytelepek életébe beavatkozó programok milyen szándékolt hatásokat értek el az ott élők társadalmi integrációjának előmozdítása, kirekesztettségének enyhítése terén, illetve milyen nem szándékolt, káros következményekkel jártak