Befogadás és idegenellenesség Európában és Magyarországon

Az elmúlt évtized európai empirikus kutatásai azt mutatják, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol nagyon erõteljesen elutasítják a bevándorlókat és általában az idegeneket. Tanulmányunkban a European Social Survey keretében 2002 és 2003 folyamán felvett adatokat elemeztük annak szándékával, hogy bemutassuk a vizsgált 22 európai ország – és köztük különösen Magyarország – jellemzõit a befogadás és az idegenellenesség dimenzióiban. E vizsgálat elsõsorban azt bizonyította számunkra, hogy a migrációtól való félelem sokkal inkább jellemzi Európa szegényebb országait, mint a gazdagabbakat, inkább jellemzi a késõbb csatlakozókat, mint az Unió alapítóit, és inkább jelen van ott, ahol a migráció kevésbé jellemzõ, mint azokban az országokban, ahol az idegenek befogadásának több évtizedes, vagy akár évszázados hagyománya van. Azokban az országokban, ahol fennmaradt a diktatúra, ahol a nemzeti sérelmek összekapcsolódtak a más hatalmaktól való fenyegetettség érzésével, kevésbé tapasztalható a nyitottság a világ sokféleségének elfogadásában. Így nem véletlen, hogy a menekültstátusért folyamodók és általában a bevándorlás megítélésében Magyarország – más posztszocialista országokkal, illetve Görögországgal együtt – kifejezetten rosszul szerepelt