Mi köze van a tudásnak és az információnak a társadalomhoz?

Nem egy olyan fogalom megnevezésére használunk nyelvünkben szavakat, kifejezéseket, amelyek definícióját még soha senki nem adta meg. Aztán utólag sokszor mégis készülnek definíciók, egyfajta módon regisztrálva és visszaigazolva a használatot: ezekből állnak az értelmező szótárak. Szavaink, kifejezéseink egy része azonban soha nem kerül be az ilyen szótárakba, részben mert szakszavak és nem a napi élet részét alkotják, részben pedig azért, mert még mielőtt bekerülhetnének, kikopnak a használatból. Vannak azonban kifejezések, melyek egy adott időszakban definiálatlanul, de egyre gyakrabban fordulnak elő mind a napi sajtóban, mind a szaksajtóban. Ilyenek a saját korunkat − részben érthető, részben soha nem pontosított módon − információs társadalomnak, tudástársadalomnak és tudás-alapú társadalomnak nevező írások. Definiálatlan fogalmakkal a nyelvészeti elemzés ugyanúgy nem tud semmit sem kezdeni, mint a hétköznapi nyelvhasználó: ehhez sorakoztat fel néhány nyelvészeti érvet az írás