Tanárok vagy kormánytisztviselők?

A fiatal Meiji-állam felismerte a nyugati technológia átvételének hajszájában, hogy annak teljes megértéséhez a mögötte álló tudományokat és tudományos szemléletet is át kell vennie – ennek megfelelően már a restauráció után elindult a modern japán felsőoktatás létrehozásának folyamata, amelynek első eredménye a Tokiói Császári Egyetem lett. A tudományos és egyetemi világ meghonosodásával párhuzamosan az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia eszméit is átvették ugyan, de nem kellett sokat várni arra, hogy konfliktus robbanjon ki a nemzet ideológiai alapjait építő Meiji-kormány és az egyetem eredményeiket publikáló kutatói között – cikkemben két ilyen esetet vizsgálok meg, az 1893-as Kume- és az 1905-ös Tomizu-ügyet. Bár mindkét ügy az érintett professzor elbocsájtásával járt, komoly különbségek figyelhetők meg köztük: míg a történész Kume Kunitake esetében a kormányzat minden ellenállás nélkül keresztülvitte akaratát és megbüntette a tudóst, Tomizu Hirondo ügyéből az egész japán császári egyetemi világot megrázó botrány lett, amelynek végén éppen a kormánynak kellett visszavonulót fújnia