A gócos tüdőférgességet okozó paraziták szezonális dinamikájának tanulmányozása a nyulak protostrongylida férgein, mint modellen

A nyulak tüdőférgességét okozó protostrongylidák lárvái a szárazföldi csigákban érik el a harmadik lárvastádiumukat. Ez a lárvastádium képes fertőzni a nyulat. Magyarországon leggyakrabban a közönséges kórócsiga, a Xerolenta obvia hordoz protostrongylida lárvákat, köztük a nyulak tüdőférgeinek lárváit is. Az viszonylag könnyen érthető, és kísérletileg igazolható, hogy a csiga milyen úton fertőződik a nyúl ürülékében lévő lárvákkal, de azt még senki sem állapította meg, hogy a nyúlba miképpen kerülnek bele a fertőzőképes lárvák. A mai napig nem született megegyezés a kutatók között arról, hogy az alapvetően növényevő nyúl megeszi-e a csigákat, vagy a lárvák kimásznak a csigából a fűre, és ilyen módon kerülnek az állat szájába. Ennek a kérdésnek gyakorlati jelentősége van, mert más egyéb, csigákat rendszeresen nem fogyasztó állat, például a kutyák és a macskák, továbbá az ember is fertőződhet olyan lárvákkal, amelyek szárazföldi csigákban fejlődnek. Ezért adatokat kívántunk szerezni a lárvák és a csigák kapcsolatáról. Megvizsgáltuk, hogy a Tétényi-fennsík egyik rétjén van-e összefüggés a csigák fejlettsége és lárvatartalma között, illetve mutat-e valamilyen szezonalitást a lárvák gyakorisága? A tavasztól ősz végéig, kétheti időközzel összesen 1701 X. obvia csigát gyűjtöttünk és minden példányban meghatároztuk a féreglárvák számát. A csigák fejlettségét a héjuk mérete alapján becsültük meg. A csigák gyűjtésével egyidejűleg megvizsgáltuk a talajon heverő nyúlbélsár lárvatartalmát, és két alkalommal kb. 200-200 liter térfogatú fűmintát is gyűjtöttünk azokról a helyekről, ahol a Xerolenta csigák mászkáltak a növényeken. Mikroszkópos vizsgálattal meghatároztuk a lárvák fejlettségének mértékét is