A globalizáció hatásai az élelmiszer-biztonságra

Napjainkban jelentős számú élelmiszer-biztonsági kockázatnak vagyunk kitéve. Az elmúlt pár évtized során minden gazdasági folyamat változáson ment keresztül. Ahogyan a kínálat változott, úgy változtak meg a fogyasztói szokások is. Az utóbbi évtizedek változásai a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban mind hozzájárultak a világ élelmiszer előállítási képességének jelentős mértékű növekedéséhez. 1989-ben a világ csirkehús importja 2 millió tonna volt, de ez a szám 2013-ben már meghaladta a 11 305 208 millió tonnát (FAO). Láthatjuk, hogy a termelés óriási méreteket öltött, ennek megteremtésében legnagyobb szerepet a globalizációs folyamatok jelentették. A technológiai fejlesztések, a szabad tőke áramlás, a munkaerő áramlása és a szabad piac mind fontos szerepet játszottak abban, hogy az élelmiszeripar világméretűvé válhasson. Azonban nem csak a tőke és munkaerő számára vált szabaddá az út, de a kórokozóknak is. A multinacionális cégek termelése számtalan országban történik. Az állattenyésztés és növénytermesztés helyszíne akár több ezer kilométerre is lehet a feldolgozás helyétől, mely általában szintén nagy távolságra van a majdani értékesítési ponttól. Ez sok lehetőséget ad a potenciális fertőződésre, az élelmiszerek a feldolgozás minden pontján veszélynek vannak kitéve, ez különösen igaz lehet azokban az esetekben, mikor az alapanyagok, esetleg maga a feldolgozás is olyan országokból származnik vagy történik, melyben az élelmiszer-higiéniai feltételek aggályosak. Sok esetben fordulnak elő hiányosságok a fejlődőországokból származó termékek esetén