Budai erdőfoltok biodiverzitás-megtartó szerepe

Napjainkban időszerű téma a talaj élővilága ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepének vizsgálata. Ez különösen fontos a fokozódó urbanizáció veszélyeztette élőhelyeken, ahol a természetes életközösségek fennmaradása, és így az ökoszisztémák egyensúlyi működése a tét. A globális léptékű urbanizációs folyamatok, a városok szerkezetének hasonló alakulása, a tájidegen fajok megtelepedése a városi talajok faunájának homogenizálódásához vezet. Budapest metropoliszként ideális helyszín a folyamat tanulmányozására. Kutatásunk célja volt a talajélőlények makrolebontó ízeltlábúinak, a szárazföldi ászkarákok (Isopoda: Oniscidea) és ikerszelvényesek (Diplopoda) közösségeinek felmérése városi erdőfoltok fajgazdagsága és fajösszetétele alapján. Feltételeztük, hogy a természetközeli, vagy kevéssé beépített, kertvárosi élőhelyeken főleg a specialistább natív, míg az erősen urbanizáltakon inkább a kozmopolita, szinantróp és generalista fajok dominálnak. Mintavételi helyeinket Budapest budai oldalának 23 különböző zavartságú erdőfoltjai jelentették. A mintavétel 2016 májusában és októberében, egyeléses időgyűjtéssel történt. A helyszíneken növényzeti felmérést végeztünk, és talajmintát gyűjtöttünk. Műholdképek felhasználásával, a mintavételi helyek 1 km2-es körzetének beépítettsége és növényborítottsága alapján urbanizációs indexeket számoltunk. A gyűjtött egyedeket faji szinten meghatároztuk, azokat globális és regionális elterjedtségük, valamint ökológiai igényeik alapján csoportosítottuk. Az ászkarákokat természetességi index (TINI) alapján is minősítettük