Az egy és több állatorvost foglalkoztató praxisok összehasonlítása

Az egy és több állatorvost foglalkoztató praxisok közti hasonlóságok és eltérések felmérése egy 56 kérdést tartalmazó kérdőív segítségével valósult meg, amely a minél szélesebb körű kutatás érdekében interneten és nyomtatott formában is elérhető volt. A kérdőív kitöltésére négy hónap állt az állatorvosok rendelkezésére. A 97 beérkezett kérdőív válaszait ExcelTM táblázatban dolgoztuk fel és diagramok segítségével emeltük ki a két praxistípus közti lényeges különbségeket illetve egyezéseket. Közel azonos arányban válaszolták meg a kérdőívet az egy és a több állatorvost foglalkoztató praxisok képviselői, de a társas praxisban dolgozók inkább a fővárosban, megyeszékhelyeken, illetve nagyobb városokban laknak és dolgoznak, ahol a kisállatok gyógyítása jelenti a fő vagy egyedüli tevékenységet. Az egy állatorvost foglalkoztató praxist képviselők – bár nagyobb városokban is jelen vannak – a vidéki vegyes praxisok elsődleges ellátóit jelentik. Annak ellenére, hogy az egyetemen évente ma már sokkal nagyobb arányban végeznek női állatorvosok, a kérdőívet több férfi töltötte ki, ami a munka melletti családi elfoglaltságok miatti kevés szabadidővel magyarázható. A válaszoló állatorvosnők inkább társas praxisban dolgoznak ahelyett, hogy az önálló munkavégzést és felelősségvállalást választanák. Az életkor is nagymértékben befolyásolja, hogy egy vagy több állatorvost foglalkoztató praxisban vállaljon munkát egy-egy állatorvos: a fiatalabb korosztály már inkább olyan helyen dolgozik, ahol többen gyakorolják hivatásukat, az idősebb generáció képviselői közül pedig jóval kevesebben változtatnak munkakörülményeiken és folytatják a korábban megszokott egyedüli praktizálást. Mindkét praxistípusban a legtöbb ember számára az állatorvosi rendelő jelenti az elsődleges munkahelyet, az egyes praxisban dolgozók e mellett „táskás” állatorvosként is végzik feladataikat, míg a társas praxisban dolgozók számára egy klinikai, rendelői munka vonzóbb. A vállalkozás fő profilját a több állatorvost foglalkoztató praxisokban – a városokban egyre növekvő – kisállatok jelentik, míg egy állatorvost foglalkoztató praxisokban a kisállatok mellett sok helyen gazdasági haszonállatokat is ellátnak, vegyes praxist működtetve. A munkaidőt tekintve az állatorvosok nagy része, eltekintve attól, hogy egyedül vagy másik állatorvossal dolgozik, teljes munkaidőben végzik feladataikat. Ha a vállalkozásban más is segít – asszisztens, recepciós stb. – általában részmunkaidőben foglalkoztatják őket. A tulajdonosi viszonyok több állatorvost foglalkoztató praxisban többféle változatban mutatkoznak meg, de leggyakrabban a fele-fele arányú megoszlás a jellemző. A vállalkozások többségében a másik tulajdonos állatorvos is egyben, jó néhány esetben pedig a társtulajdonossal rokoni kapcsolat (is) fennáll – általában házastársi vagy élettársi viszony. Legtöbben heti 40-50 órát dolgoznak és társas praxisban részt vállalók közül többen vallják, hogy hetente 50-60 órát vagy többet dolgoznak, mint egy egyedül praktizáló kolléga. A szolgáltatásokat tekintve társas vállalkozásban több lehetőséget kínálnak (pl. ügyelet, recepció), de a külön munkaerőt nem igénylő extrákat az egyénileg dolgozó állatorvosok is hasonló arányban tudják végezni. A kiegészítő tevékenységek szempontjából egy társas praxis átlagosan többet kínál, de egy állatorvost foglalkoztató praxisban is biztosítható az a tevékenység, ami költségkímélő, vagy alapvető eleme egy jól működő rendelőnek. A technikai felszereltséggel a társas praxisokban munkát vállalók elégedettebbek és bár itt is szükség van folyamatos fejlesztésre, újításra, az egyes vállalkozásokon belül ez az arány nagyobb volt, ami azt mutatja, hogy valamennyire próbálják utolérni a sokszor magasabb szinten működő rendelőket, klinikákat. Szakállatorvossá válni vagy egy-egy területre specializálódni is inkább a több állatorvost foglalkoztató helyeken lehetséges, ezen belül is a kisállatklinikus szakállatorvosok száma emelkedik ki, de bizonyos területen csak egyénileg működő állatorvosok képviseltetik magukat. A megkérdezett állatorvosok többsége úgy gondolja, hogy tovább fog nőni a jövőben a specializált klinikák, a több állatorvosnak munkát adó praxisok száma és a szakma elnőiesedése megváltoztatja a praxisok szerkezetét, leginkább a praxisok profiljában eredményezve változást. A legtöbben úgy vélik, hogy magasabb színvonalú ellátást a társas praxisok tudnak nyújtani, de többen is azt vallják az egyedül dolgozó állatorvosok közül, hogy ők is biztosíthatnak hasonló színvonalú ellátást. Konzultációra mindkét típuson belül egyaránt van lehetőség, de a helyettesítés jobban megoldható, ahol többen dolgoznak együtt. A szabadság kérdésében a társas vállalkozásokban dolgozók válaszolták inkább, hogy gyakrabban és/vagy hosszabb időre tudják függetleníteni magukat a munkától, ezzel szemben viszont nagyobb anyagi biztonságot jelent független állatorvosként dolgozni. Szakmai fejlődés szempontjából mindkét praxistípus biztosíthat egyaránt megfelelő körülményeket. A jövőre vonatkozólag az egy állatorvost foglalkoztató praxisban dolgozók közül többen is úgy vélik, hogy nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy egyszer mással együtt fogadják a betegeket, de sokan nem változtatnának jelenlegi helyzetükön. Több állatorvost foglalkoztató praxisban dolgozók közül viszont senki nem mondta, hogy biztosan kiválna, hogy egyedül folytassa munkáját, bár voltak tanácstalan válaszadók. Anyagi elismerést tekintve a személyes vélemények alapján általánosságban közepes mértékű az elégedettség az állatorvosok körében, viszont többségük megfelelőnek érzi a munkájával járó szakmai kihívásokat és jó szakmai kapcsolatot tart fenn kollégáival, és ez igaz az egy és a több állatorvost foglalkoztató állatorvosi praxisokra is. A páciensekre jutó elegendő idő, a szakma és a család közötti egyensúly valamint a szabadidő kérdésében viszont korántsem a több állatorvost foglalkoztató praxisok tagjai elégedettebbek. Ezen szempontok alapján az egyedül dolgozó állatorvosok élete volt némileg kiegyensúlyozottabb. Általánosságban elmondható, hogy napjainkban a több állatorvost foglalkoztató praxisok számos előnyüknek köszönhetően egyre elterjedtebbé válnak, de az élet bizonyos területein egy jól felkészült, megfelelő gyakorlattal rendelkező egyénileg dolgozó állatorvos még ma is képes megállni a helyét.A questionnaire, which contains fifty-six questions, demonstrates the similarities and differences between the solo and the joint veterinary practices. This survey was available for four months on the internet and in printed form, too. In this way it was possible to reach the veterinarians widely. We processed the arrived answers with Microsoft Excel programme and we pointed out the important similarities and differences in diagrams. Approximately equal rate answered from each types of practices therefore it was easier to compare the working conditions of solo practitioners and associate veterinarians. People who work in a corporation live and work mainly in the capital city (Budapest), in the county towns and in bigger cities, because in these places the main or the only work is to cure small animals. In the rural, mixed practices solo vets look after the patients mainly however they also work in bigger cities. Despite the fact that nowadays women graduate mostly from the veterinary faculty, more men filled up the questionnaire than women. Women who answered the questions work rather in a corporate practice than in a solo practice and they usually do not choose the independent work and responsibility. The age also influences whether a veterinarian works alone or with other colleagues. Younger vets usually work in place where more than one doctor care about the patients and vets from the older generation do not change their former working conditions and they continue practicing alone. The small animal clinic is the main workplace both in solo and corporate practices. There are vets, who work alone, also practicing without small animal clinic, and they treat the pets at home, but in a corporate practice the clinical work is more attractive. The main profile in corporate practices is to treat companion animals because in cities there will be even more small animals. In addition the single practices are usually still mixed practices. Most of the veterinarians work in full time and it does not depend on the structure of the practice. Assistants, receptionists and other people who help in a proprietorship usually are employed in part time. In a joint practice owners usually have equal share of equity capital. In the most enterprises the other owner is also a vet, what is more, there are a closer familiar relationship in some cases – the owners are usually married or partner in life. Most veterinarians work 40-50 hours a week and there are more vets who work in a corporation, saying that they work 50-60 hours a week or more. The corporate practices offer more services (e.g. night shift, reception) but there are such extra services which do not need any employees. These services are also offered in solo practices in a large extent, too. A joint practice also offers more additional services like special examinations or extra services but it is also possible in a solo practice to provide such services which are not so expensive or are basic in a small animal clinic. Associate veterinarians are much more satisfied with the equipments than solo practitioners even the improvement and innovation is needed in both types of practices. But higher rate of single vets said that they want to develop their surgery because they want to keep up with corporate practices. It is easier to become a specialist in a corporate practice. The most popular specialization is the small animal clinics, but there are some areas where only solo veterinarians are interested. Most of the surveyed veterinarians think that there will be further growth in the number of small animal clinics and the joint practices, furthermore, the more and more female vets will change the structure of practices, especially their profiles. The most respondents think that the joint practices can provide their services on higher level but there are many solo vets who state they can also provide service with similar quality. Communication between colleagues is possible in both types of practices but it is easier to find a peer for professional discussion in a joint practice. Associate veterinarians said in greater number that they can go for holiday more often and/or longer than a single vet. On the other hand, being an independent vet means greater earnings. In case veterinarians want to improve their professional skills either solo or joint practice offers opportunity for doing so. There are many solo vets who do not exclude the possibility to work with other vets in a joint practice in the future even if there are many of them who do not want to change. Veterinarians who work in corporate practices deem that they want to be practicing alone however a few of them could not answer this question. Most of the veterinarians are of the opinion that they are satisfied with their salary to an average extent. The satisfaction in professional challenge and professional relationships is higher. These opinions are also true in both corporate practices and in single proprietorships. Solo veterinarians are much more satisfied in the following statements: they have enough time to examine a patient, are able to maintain the balance between their job and their family, and feel they have enough free time. According to these opinions, solo vets have little more balanced life. Nowadays, corporate practices are spreading because they have lot of advantages. But there are still some fields of veterinary profession where a good prepared, experienced solo vet is able to stand his/her ground