A Ganglionsejtek morfológiájának és eloszlásának vizsgálata juhok retinájában

Irodalmi adatok alapján a juhok kifinomult látással rendelkeznek, mind az egyes objektumok pontos felismerésével, mind pedig a színek és a mozgó tárgyak érzékelésével kapcsolatban, melyhez elengedhetetlen a különféle fotoreceptorsejtek, valamint a tőlük információt gyűjtő ganglionsejtek megfelelő, összehangolt működése. A juh retinákon végzett kísérletek során elsőként a ganglionsejtek láthatóvátételére al-kalmas festési eljárást optimalizáltam. Mivel a preparátumok előkészítése során az üvegtestet nem sikerült teljes mértékben eltávolítani a retináról, az alkalmazott festék penetrációja nem volt megfelelő, a preparátumokat nem lehetett értékelni. Miután kidolgoztam a retina szabaddá tételére alkalmas technikát, az elvégzett Nissl-festéssel sikerült azonosítanom és lokalizálnom a feltételezett horizontális látósávot, valamint a dorsotemporalis látómezőt. Az előbbi régió a retina alsó részén, megnyúlt sávszerű foltként húzódik, a benne lévő ganglionsejtek sűrűsége itt a legnagyobb. Az úgynevezett anakatabatikus terület a retina felső temporalis részén helyezkedik el, ahol a ganglionsejtek sűrűsége ugyan nem éri el a látósávban mérhető értékeket, de a sejtek száma a többi területhez képest itt is kimagasló. Mivel az általam végzett vizsgálatok során a feldolgozott minták száma meglehetősen csekély volt, ezeknek a régióknak a pontos feltérképezéséhez további vizsgálatokra lesz szükség. Az általam végzett kísérletek alátámasztották, hogy az alkalmazott festési eljárás megfelelő a sejtek számának és eloszlásának meghatározására. Habár az itt közölt saját adatok a sejtsűrűséggel, illetve az egyes területek kiterjedtségével kapcsolatban, a vi-szonylag kevés mintaszám és a fajon belüli, egyedek közötti különbségek tükrében csupán tájékoztató jellegűek, egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a juhok retinájában a ganglionsejtek az alkalmazott Nissl-festéssel láthatóvá tehetők. Ahhoz azonban, hogy ezen sejtek retinán belüli eloszlását nagy pontossággal meg lehessen határozni, további vizsgálatok szükségesek. Ezeket a vizsgálatokat a későbbiekben célszerű lesz több, kü-lönböző életkorú, nemű és fajtájú egyed bevonásával, minél több preparátum készítésével elvégezni. A denzitometerrel meghatározott sejteloszlás pontos ábrázolásához pedig elengedhetetlen statisztikai programok alkalmazása, valamint az úgynevezett retinatérképek készítése is. Mindezeken felül, az előbbiekben leírásra került technika, immunhisztokémiai vizsgálatokkal kombinálva alkalmas lehet arra is, hogy a fotoreceptorsejtek helyeződését és a ganglionsejtekhez való arányát az egyes régiókon belül feltérképezzük, így a retina egyes területein belül az információ konvergenciájával kapcsolatos következtetéseket vonhassunk le.Literature data and farm experience equally show that sheep have refined sense of vi-sion. They are able to recognize objects accurately and they detect colours and movements. These capabilities necessitate the appropriate functioning of photoreceptor cells as well as ganglion cells collecting information from these cells. The goal of my work was to establish optimal conditions for the identification of gan-glion cells in whole mount sheep retina preparations by Nissl staining, followed by the application of this technique for the localization and quantification of ganglion cells in the various retinal regions. After careful optimization of several steps in the sampling and fixation technique Nissl staining has proven to be appropriate to determine the morphology and density of ganglion cells. In the course of my studies I identified and localized the supposed visual streak and the dorsotemporal visual field (also called anacatabatic area) in the sheep retina. The density of ganglion cells is the highest in the visual streak, which represents an elongated oval patch in the lower part of the retina. The dorsopemporal visual field has been located in the upper temporal part of the retina. The density of ganglion cells in the anacatabatic area is promi-nent as compared to the other regions of the retina, but it does not reach the cell density ob-served in the visual streak. As the number of processed samples in my own experiments was rather low further studies are going to be reqiured to do accurate mapping of the areas mantioned above. The density of cells as well as the size and localization of the above areas were differ-ent from each other and from literature data. I suppose that these discrepancies are due to the small number of samples investigated as well as to species differences and/or within-species individual differences due to age and gender. Further investigations are planned to clarify the above points by using more retinas originating from animals of known breeds, ages and genders. Cell distributions will be determined by densitometry and data will be evaluated by statistical softwares to construct refined retinal maps. Moreover, the method described above combined with immunohistochemical examinations aimed at localizing and quantifying photoreceptor cells would allow for the determination of the ratio of ganglion cells and photoreceptors in the different regions. These data will help to draw conclusions on the convergence of the visual information in various areas of the retina