Study on energy metabolism in peripartal period in dairy cows

A nagy genetikai potenciállal rendelkező tejhasznú szarvasmarha-állományok tartása nagy szakértelmet, magas szintű szakképzettséget követel meg egy modern gazdaság valamennyi dolgozójától. Az évről-évre növekvő tejtermelés fenntartása, az állatok genetikailag determinált teljesítményének gyakorlati körülmények között való realizálása számos tényezőtől függ. Ezek közül az egyik legfontosabb a szakszerű takarmányozás, ugyanis az ilyen szintű tejtermelés jelentősen megnöveli a tehenek energia- és tápanyagigényét. Éppen ezért a legnagyobb odafigyelés ellenére is gyakran kialakul negatív energiamérleg bőtejelő szarvasmarhákban a laktáció első heteiben. A megfelelő takarmányozási stratégiának az a célja, hogy ez az ún. fiziológiás NEB minél kisebb mértékű legyen és minél rövidebb ideig tartson, ezáltal az állat minél hamarabb regenerálódjon. Helytelen takarmányozás következtében a NEB súlyosabb fokú lesz és az ellést követően hosszabb ideig fennmarad, amely különböző energia- és anyagforgalmi betegségek (zsírmobilizációs betegség, ketosis, bendőacidosis), illetve szaporodásbiológiai zavarok (elhúzódik az involúció, ezáltal az ellést követő újbóli ciklusbalendülés, kitolódik a következő eredményes termékenyítés időpontja, meghosszabbodik a két ellés között eltelt idő) kialakulásához vezethet. A beteg tehenek tejtermelése drasztikusan csökken, a tej beltartalmi paraméterei romlanak, melyek már önmagukban is jelentős gazdasági kárt okoznak, nem beszélve a beteg állatok gyógykezeléséről, illetve a hasznos élettartam csökkenéséről. Az anyagcsere-profil vizsgálatok célja – melyek gyakorlati kivitelezésével egy hazai holstein-fríz tejhasznú szarvasmarha-állomány példáján keresztül ismerkedtem meg – az állomány energetikai státuszának felmérése, valamint a takarmányozással összefüggő, a tejtermelést és a szaporodási mutatókat károsan befolyásoló anyagforgalmi betegségek előfordulásának megállapítása – lehetőleg még szubklinikai stádiumban –, továbbá azok okainak feltárása, megszüntetésük és megelőzésük lehetőségeire való javaslattétel. Egy hazai gazdaságban, 2007-ben és 2010-ben végzett helyszíni vizsgálatok során mindkét alkalommal inhomogén kondíciót, rendellenes bélsár konzisztenciát, alapvetően megfelelő minőségű tömegtakarmányokat, kielégítő étvágy mellett takarmányszelekciót, valamint rossz lábvég-egészségi állapotot találtunk. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeit összefoglalva mindkét alkalommal fokozott májsejt igénybevételt és hiányos karotin-ellátottságot tapasztaltunk valamennyi vizsgált csoportban. Némi előrelépés történt a szubklinikai ketosis visszaszorítása terén, ugyanis míg 2007-ben a frissen ellett és a fogadó csoportban is előfordult, addig 2010-ben már csak az előbbiben jelentkezett a betegség. Ugyanakkor a 2007-ben tapasztalt normoglykaemiához és az aránylag elfogadható fehérje-ellátottsághoz képest 2010-ben a fogadó és a nagytejű csoportban is nagy számmal jelentkezett hypoglykaemia, illetve az ellés után vizsgált valamennyi csoportban bőséges fehérje-ellátottságot állapítottunk meg. A sav-bázis anyagcsere tekintetében is romlott a helyzet a két szemle között eltelt időben, ugyanis míg 2007-ben csak az ellés előtti tehenekben, addig 2010-ben az előbbiek mellett már a frissen ellett állatokban is enyhe savterhelést lehetett megállapítani. Az energiaegyensúly megteremtésével és fenntartásával, a mindenkori igényekhez igazodó, szakszerű takarmányozással az előbbiekben említett betegségek kialakulásának kockázata minimálisra csökkenthető és garantálható a termelés gazdaságossága.The aim of this study was to perform metabolic profile test at a large scale dairy farm in Hungary. The examinations were carried out because of the low milk production and reproduction levels, and the lot of animal’s death. The blood and urine samples were taken from different groups of clinically healthy cows with different stage of production and were examined at the laboratory of the Szent István University Faculty of Veterinary Science Department of Animal Hygiene, Herd Health and Veterinary Ethology. The results of the examinations indicated nonhomogen body conditions, irregular fecal consistences, normal appetite with forage-selection, feet diseases, protein surplus, hypoglycaemia, hyperketonaemia, subclinical ketosis, increased fat mobilisation, liver cell injuries, carotin deficiency and light acid surplus. Analysing the results of the laboratory examinations and the farm data we could state that the main reason of the metabolic disorders occuring in the examined farm is the energy deficiency around parturition. The energy intake should meet the demand of the cows. This is the most important to reach the energy balance. To achieve this, short and long term advices were given. The most important short term advice is to form production groups of cows according to their daily milking production and state of gestation. It is reasonable to score the body condition of the cows monthly at the same time with the milk production test. Expert advice was given for proper feeding technology of the different groups, for the physical characteristics of the forage portion and for the components. Special attention was paid to the dry matter, energy, protein, mineral matter and fibre contents of the daily ration. In this way important advices were given also to optimise protein intake and acid-base balance which are closely related with energy balance