A magyar lakástámogatási rendszer vizsgálata a CSOK-lakástámogatáson keresztül az ország nyugati és középső régióiban

A disszertáció a hazai lakástámogatási rendszer vizsgálata során kiemelt figyelmet fordít a rendszerváltás utáni és a jelenlegi lakástámogatási elemek igénybevételi feltételei közti azonosságok és különbségek felderítésére. A kutatás a CSOK közvetlen-, és közvetett lakástámogatásban részesültek vizsgálatán keresztül tárja fel a támogatás gyermekvállalásra és befektetési ingatlanszerzésre gyakorolt hatását, az ország 7 megyéjére kiterjedően. Részletes jellemzést ad az egyes igénylői csoportok jövedelem és ingatlan viszonyairól, összevetve ezen jellemzőket a támogatásban nem részesültek csoportjaival. A családok 23%-a a támogatást megelőlegezett gyermek után veszi fel. A kétgyermekes családmodell (meglévő és vállalt gyermekkel együtt) kedvelői körében – a nagycsaládosokhoz viszonyítva – magasabb a gyermek-előrevállalási hajlandóság, ami a jövedelmi színvonal emelkedésével csökken. A gyermekvállalásnak csak alacsony hányada addicionális. A kutatási eredmények alapján a gyermekvállalásra az újépítésű ingatlan megléte nem bír meghatározó jelentőséggel. Tehát a nagycsaládosok újépítésű ingatlanvásárlását megillető kimagasló támogatás nem hat kedvezőbben a demográfia célokra. Ezért szükséges lenne ezen oly módon változtatni, hogy a támogatás az újépítésű és a használt ingatlanok közel azonos hányadát fedezze az egyes családtípusok esetén. A CSOK-támogatás jelentőségét mutatja, hogy annak ellenére, hogy az abban részesültek és az a nélkül otthont vásárlók körében azonos ingatlan igények fogalmazódnak meg és a jövedelmi viszonyok is nagyon hasonlóak, a támogatás pozitív torzító hatásának eredményeként az azzal élni tudók egy kategóriával magasabb értékű otthonban élhetnek. A támogatás iránti igényt csak fokozza a kamattámogatott hitel, illetve annak egyre szélesebb körök általi elérhetősége. Az igénylők nagy része a CSOK nélkül nem tudta volna megvalósítani otthonteremtési vágyait. Arra leginkább a Használt lakás vásárló, rászoruló kiscsaládok és a Városi használt házvásárló, nagycsaládosok voltak rászorulva. Akadtak olyanok is, mint a Városi, újépítésű luxus házban élő kiscsaládok, a Befektetési házvásárlók és a Befektetési lakásvásárlók csoportja, akik a támogatással már meglévő ingatlanjuk mellé egy újabbat vásároltak, növelve ezzel amúgy is stabil egzisztenciális helyzetüket. Ezen csoportok támogatottsága egy maximális jövedelemkorlát bevezetésével minimalizálható lenne. Ez azért is szükséges, mert a családok több mint negyedének nincs megtakarítása, egyetlen vagyontárgya a támogatással vásárolt ingatlan. A támogatás hasznossága vitathatatlan. A célok eléréséhez azonban a támogatáson túl szükséges a stabil makrogazdasági környezetet, ami lehetővé teszi a családoknak lakhatásuk megtervezését, a hosszú távú előtakarékosságot. Ezen tényezők pedig kedvező környezetet biztosítanak a gyermekvállaláshoz