A beszédtervezés és -kivitelezés temporális sajátosságai szinkrontolmácsok beszédprodukcióiban

A szinkrontolmácsolás során végbemenő agyi folyamatok megismerésének egyik lehetséges módja az, ha a tolmácsok beszédprodukcióját a tolmácsolástól eltérő beszédhelyzetekben is megvizsgáljuk, a tolmácsolt beszédet ugyanazon beszélő többféle beszédtípusával vetjük össze. A jelen vizsgálatban három magyar anyanyelvű, profi szinkrontolmács háromféle beszédhelyzetben rögzített szövegeit elemezzük a temporális sajátosságok (beszéd- és artikulációs tempó, szünettartás), a megakadások gyakorisága és az önellenőrzési folyamatok szempontjából. A három elemzett beszédtípus a következő: a tolmácsok 1. anyanyelvi spontán beszéde, 2. angolról magyarra szinkrontolmácsolt célnyelvi beszédprodukciója, 3. angolról magyarra blattolt célnyelvi szövege. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a beszédtípus nagymértékben befolyásolja mind a tempót és a szünetek gyakoriságát és hosszát, mind a megakadások előfordulását és a hibák javítását is. Az adatok szerint a legegyszerűbb beszédtervezési és -kivitelezési feladatot a spontán beszéd létrehozása jelentette a beszélőknek, míg a legidőigényesebb feladatnak a blattolás bizonyult. A szinkrontolmácsolásra jellemző értékek e beszédtípus időbeli kötöttsége, ugyanakkor nagy mentálisenergia-igénye miatt az időzítés szempontjából a másik két beszédtípus között helyezkednek el