A neveléstudomány főbb fejlődésmodelljei és tudományos irányzatai

Munkánk a neveléstudomány kialakulásának történeti folyamataira, továbbá napjainkban is mértékadó főbb tudományos irányzatainak elemző áttekintésére vállalkozik. A bevezető részben bemutatásra kerülnek a jelentősebb tudásszociológiai orientációjú tudományszociológiai vizsgálatok főbb eredményei, amelyek megalapozzák az elmúlt időszak neveléstudomány-történeti kutatásainak nézőpontváltásait is. Ezek főbb téziseit is felhasználva a tanulmány további fejezetei három irányból közelítenek a tudományfejlődés nemzetközi folyamataihoz. Az első szint a neveléstudomány fejlődését is befolyásoló európai tudományfejlődés makro-folyamataira, továbbá az azok hátterében álló ismeretelméleti paradigmák vázlatos áttekintésérére irányul. Ezt követően kerül sor a modern egyetemek és értelmiségi professziók kialakulásával párhuzamosan kibontakozó neveléstudomány egyetemi intézményesülésének mértékadó történeti-regionális fejlődésmodelljeinek (angol–amerikai, francia, német) bemutatására. Részben ezekre alapozódik majd a tanulmány középpontjában álló, nagyobb terjedelmű történeti leíró-szintetizáló fejezet. Ez egyrészt tézisszerű összefoglalások keretében mutatja be az egyes korszakok legjelentősebb neveléstudományos relevanciával rendelkező tudományos irányzatait. Másrészt vázlatosan áttekinti azokat a nemzetközi recepciós relevanciával rendelkező neveléstudományi koncepciókat is, amelyek egészen napjainkig meghatározzák a külföldi és hazai szakmai-tudományos diskurzusokat. Kulcsszavak: ismeretelméleti paradigmák, történeti-regionális fejlődésmodellek, modern egyetemek, értelmiségi professziók, tudományos irányzatok The aim of this paper is to provide an overview of the major historical processes of the development of educational science and its trends that are still influential. In the introductory part, we present the main results of researches in the sociology of science concerning the sociology of knowledge, which provide foundations for the changes in the perspectives of recent studies in the history of educational science. Based on the most important findings of these researches, the other chapters of the paper will discuss the international processes of the development of science in three ways. first we will look at the macro-level trends in the development of European science that also have an impact on the science of education, and we give an outline of the epistemological paradigms behind them. Then we turn to the process of how educational science, having developed together with modern universities and intellectual professions, became an academic discipline, and we present the most important historical models of its formation (the English, the American, the French and the German one). The longer, historical-synthesizing chapter will be based in part on our conclusions about the topics. This will on the one hand provide a concise overview of the various scientific trends of different periods, which are most relevant from the point of view of educational science. On the other hand it will give a brief overview of the internationally accepted theories that still define professional-scientific discourses both in Hungary and abroad