Az európai középvárosi térségek fejlettségének strukturális jellemzői

Az európai városhálózat empirikus kutatása relatíve egyoldalú. Az elmúlt két évtizedben egyértelműen felértékelődött a nagyvárosi urbánus terek, zónák, térségek vizsgálata, a legfrissebb európai léptékű elemzések is elsődlegesen a fővárosokra és a nagy regionális központokra fókuszálnak. Az európai városhálózat középső szegmensének, a 100–500 ezer fő közötti középvárosi tereknek és tágabb értelemben vett térségi környezetének fejlettsége, dinamizmusa, a településhalmaz strukturális jellemzői kevésbé került eddig az érdeklődés középpontjába. Az elemzés célja az európai városhálózat 50–500 ezer fő közötti, közepes méretű tagjainak fejlettségbeli különbségeinek vizsgálata az elérhető statisztikai adatok alapján. A NUTS 3-as szintű adatokra építve a várostérségeket társadalmi és gazdasági statisztikai indikátoraik alapján klaszterelemzés segítségével osztályoztuk, és a fejlettségbeli különbségek mértéke mellett, a városhálózat területi, földrajzi tagozódásának nagytérségi, makroregionális szerkezeti jellemzőire fordítottunk kiemelt igyelmet. A vizsgálat másik kulcspontja a hazai közepes- és nagyvárosok várostérségi jellemzőinek a pozicionálása az európai városhálózat ezen szegmensében. Az országon belül kevésbé, vagy Győr kapcsán már markánsabban figyelhető meg, hogy a belső regionális egyenlőtlenségek tompulnak az európai léptékű viszonyítási pontok használata során. Mindkét csoportosító eljárás során a teljes magyar középvárosi településhalmaz azonos klaszter tagjaként jelenik meg egy földrajzilag nagyobb homogén térség alkotóelemeként. A gazdasági és társadalmi állapotokat együttesen kezelő klaszterelemzés során négy nagyobb méretű csoportra lehetett osztani a teljes európai városhálózatot. Győr, illetve az összes többi vizsgált városunk megyei szintű térsége, sőt valójában Kelet-Közép-Európa egésze egyetlen homogén klaszter tagja. A városok több mint ötödét tömörítő csoport megkülönböztető jegyei, hogy a fejletlen, alacsony gazdasági potenciál mellett kimondottan kedvezőtlen népesedési dinamikával rendelkeznek, komoly népességvesztés jellemzi ezeket a térségeket átlag alatti népsűrűség mellett