A társadalmi tőke és a helyi gazdaság fejlesztése a LEADER programban

A LEADER Programra szerte Európában sikertörténetként tekintenek. Sikeresnek ítélik politikusok, civilek, vidékfejlesztési szakemberek egyaránt. Bár a siker előtt az átütő jelző ritkán jelenik meg, s ez nem is indokolt, de az, hogy ez a közösségi kezdeményezésként induló program megért három programozási ciklust, s végül (a negyedik ciklusra) 2007-től a LEADER bekerült az EU mainstream vidékfejlesztési programjába feltétlenül komoly eredmény. Pedig a LEADER az a program, mely alulról történő építkezésével, önálló helyi döntésekre épülő filozófiájával nehezen befogadható „kakukktojás” a sok esetben központosító törekvések által jellemezhető kormányzati politikák és a legapróbb részleteket is ellenőrizni akaró uniós programok számára. E tanulmány 12 három, egymással sok tekintetben összefüggő kérdéssel foglalkozik. Egyrészt arra keres választ, a LEADER a vidéki térségek számára elérhető helyi gazdaságfejlesztési eszköz vagy közösségfejlesztő módszer-e inkább. Másrészt arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt az Európa-szerte sikeres program Magyarországon sok érintett vidéki szereplő számára csalódást, kiábrándultságot eredményezett. Végül pedig arra, hogy a program miként járul hozzá a társadalmi tőke fejlődéséhez, vagy még inkább: miként lehet e program segítségével ezt a speciális tőkeelemet minél hatékonyabban fejleszteni